Portál:Spanyol világ/Bevezető

Máig használatban lévő római színház Mérida városában

A spanyol világ történelme egészen az ókori időkig vezethető vissza. Ha az egykori rómaiak az i. e. 2. évszázadban nem hódítják meg az általuk később Hispaniának nevezett Ibériai-félszigetet, a spanyol szó ma nem is létezne a szótárunkban. A Római Birodalomnak 476-ban a germánok (nyugati-gótok) hódítása vetett véget Hispaniában, a félszigeten ezután önálló királyságok alakultak; a – szinte teljesen romanizáltan érkezett – nyugati-gótokat több mint 700 éves arab megszállás követte, amelyet a keresztény visszahódítás (Reconquista) fokozatosan megdöntött. A mórokat 1492-ben végleg kiűzték, megnyitva az utat egy új világbirodalom felé. A középkori latinban már használták az Hispaniolus („kis-hispániai”) szót a félsziget romazinált lakosságára: ennek rövidüléséből származik a mai spanyol szó. Akkor még senki nem gondolta, hogy az előd néphez hasonlóan ők is világbirodalmat teremtenek a 15. századtól kezdődően. A spanyol nyelv, akárcsak őse, kezdetben mindössze egy kis történelmi tájegység, az Ibériai-félsziget északi részén lévő Kasztília népi latin nyelvjárása volt, így hivatalosan kasztíliainak is nevezik. A Reconquista során az oly nagyfontosságú középkori nyelvjárásokat (asztúriai–leóni, aragóniai, navarrai stb.) fokozatosan visszaszorította, és az egész félszigeten elterjedt, újabb nyelvjárásokra tagolódva. Amerika spanyol gyarmatosításának köszönhetően mára több mint 400 milló beszélővel a világ egyik legelterjedtebb nyelve lett: különböző becslések szerint a 2~4. helyen áll az anyanyelvi beszélők száma alapján (az első helyen álló kínai után).