Asztúriai nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Asztúriai (Asturianu) | |
|---|---|
| Beszélik: | Spanyolország, Portugália |
| Terület: | Ibériai-félsziget |
| Beszélők száma: | ~150 000 (változataival együtt) |
| Besorolás: | Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati ág → gallo–ibér → iberoromán csoport → nyugat-ibériai → asztúriai spanyol |
| Írás: | Latin (spanyol ábécé) |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Asztúria autonóm közösség |
| Szabályozza: | Academia de la Llingua Asturiana |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | ast |
| SIL-kód: | ast |
Az asztúriai vagy aszturleóni (másnéven bable vagy asztúriai spanyol, saját elnevezése llingua asturiana, l'asturianu) újlatin nyelvváltozat, amelyet a spanyolországi Asztúria, valamint Kasztília és León autonóm közösségekben (egészen a portugál határig) ma valamivel több mint 100 000-en használnak, kétnyelvűségben a kasztíliai spanyollal. A középkori leóni nyelvjárás folytatásai, amely – a még önálló királyságok lévén – egyike volt a három nagy jelentőségű középkori spanyol nyelvjárásnak, mára azonban visszaszorult. (A másik kettő az aragóniai és a kasztíliai volt, majd a királyságok egyesítésével és az egységes Spanyolország megteremtésével az utóbbi emelkedett ki, és adta a mai spanyol köznyelv alapját.) A kasztíliaival körülbelül 80%-os a kölcsönös érthetőség.[1] Hagyományosan csak a spanyol egyik északi dialektusának tekintették, azonban létezik törekvés az egységes nyelv kimunkálására. Ennek eredményeként 1980-ban megalakult az Academia de la Llingua Asturiana (Asztúriai Nyelvi Akadémia).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Változatai
Az asztúriai mint nyelvjárás már önmagában sem egységes. Három fő nyelvjáráscsoportra oszlik:
- kelet-asztúriai,
- közép-asztúriai,
- nyugat-asztúriai.
A nyugati nyelvjárások hangtanilag a portugál nyelvhez, a keletiek a kasztíliaihoz állnak közelebb. A spanyol–portugál határ portugáliai oldalán fekvő Miranda do Douro városban már a portugállal kevert változatát, a mirandést beszélik kb. 15 000-en. Szintén asztúr-leóni nyelvjárást beszéltek egykor Extremadura területén, a Reconquista után azonban a kasztíliaival (egész pontosan annak andalúziai változatával) keveredett: így az extremadurai nyelv (extremeño, extremeñu vagy ehtremeñu) ma már kasztíliai nyelvváltozatnak számít. A továbbiakban leírtak az középső nyelvjáráscsoportra vonatkoznak.
[szerkesztés] Eltérések a kasztíliai spanyoltól
Bővebben: Asztúriai nyelvtan
|
██ Északi kasztíliai nyelvjárások ██ Déli kasztíliai nyelvjárások ██ Asztúriai–leóni dialektusok |
██ Baszk nyelv ██ Okcitán nyelv (aráni) |
Andaluz – egy kasztíliai nyelvjárás neve
ARAGONÉS – egy dialektus neve
Az asztúr-leóni dialektus fő változata, a középső, bizonyos jellegzetes pontokon különbözik a spanyol köznyelvtől. Hangtani jellegű eltérések között említhető ennek megfelelően, hogy a spanyol -as, -an végződések helyett -es, -en végződést használnak (pl. casa/cases „ház/házak”, canta/canten „énekel/énekelnek”, stb.); megtartotta a szó eleji f- hangot (amely a keleti asztúriaiban [x]-ként valósul meg) azokban a szavakban, amelyek a köznyelvi spanyolban ma már néma h-val kezdődnek (pl. spanyol horno, asztúriai fornu „sütő”); a latin és kasztíliai spanyol szókezdő l-nek a jésített ll [ʎ] felel meg (pl. latin és spanyol luna, asztúriai lluna „hold”). Nyelvtani eltérésként szerepel pl. a birtokos jelzős szerkezetekben a régi kasztíliaihoz hasonlóan a határozott névelő használata, amely a modern spanyolból már hiányzik (pl. la mía casa, spanyol mi casa „az én házam”).
Az asztúriai ábécé megegyezik a spanyol ábécével, azzal az eltéréssel, hogy a g-t mindig [g]-nek, az x-et pedig magyar s-nek (IPA [ʃ]) ejtik.
[szerkesztés] Nyelvi példa
Idézet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:
- Tolos seres humanos nacen llibres y iguales en dignidá y drechos y, pola mor de la razón y la conciencia de so, han comportase hermaniblemente los unos colos otros.
Kasztíliai spanyolul:
- Todos los seres humanos nacen libres e iguales en dignidad y derechos y, dotados de razón y conciencia, deben comportarse fraternalmente los unos con los otros.
Magyar fordításban:
- „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Forrásművek
- A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 102–103. ISBN 9630575973.
- Manual Alvar: Manual de dialectología hispánica. El Español de España, Ariel Lingüística, Barcelona, 1996, 2007.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ethnologue adatok az asztúriai nyelvről
- Asztúriai Nyelvi Akadémia
- Asztúriai spanyol értelmező szótár
| LATIN NYELV | LINGUÆ ROMANICÆ • LINGUE ROMANZE • LANGUES ROMANES • LENGUAS ROMANCES • LÍNGUAS ROMÂNICAS LLENGÜES ROMÀNIQUES • LENGAS ROMANICAS • LINGUAS ROMANAS • LIMBAS ROMANZAS • LIMBILE ROMANICE |
| Keleti újlatin nyelvek |
román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán |
| Italo–dalmát nyelvek |
dalmát † • olasz • korzikai (gallurai) • nápolyi • sassari • szicíliai |
| Nyugati újlatin nyelvek |
Galloromán nyelvek • rétoromán (friuli, ladin, romans) • velencei • emilián–romanyol • lombard • ligur • piemontèis • francia (vallon, pikárd) • frankoprovanszál (arpitán) |
| Déli újlatin nyelvek | szárd (campidanói, logudorói) |
A spanyol világ portálja: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
