Ugrás a tartalomhoz

Ponticola turani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DenesFeri (vitalap | szerkesztései) 2020. február 24., 12:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ponticola turani
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Benthophilinae
Nemzetség: Ponticolini
Nem: Ponticola
Iljin, 1927
Faj: P. turani
Tudományos név
Ponticola turani
(Kovacic & Engín, 2008)
Szinonimák
  • Neogobius turani Kova?i? & Engín, 2008
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ponticola turani témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ponticola turani témájú kategóriát.

A Ponticola turani a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

A Ponticola turani ázsiai gébféle. Törökország endemikus hala. Csak az Antalya tartományhoz tartozó Aksu körzetben található meg.

Megjelenése

Ez a hal általában 8,3 centiméter hosszú, de akár 8,8 centiméteresre is megnőhet. Hátúszóján 6-7 tüske van. Pofája 1,4-1,5-ször, míg a szemek közti rész 0,3-0,5-ször hosszabb, mint szemének az átmérője. Tarkóját teljes egészében nagy pikkelyek fedik.

Életmódja

Ez az édesvízi hal, Törökország csak egyik forrásában található meg. Az élőhelye a tengertől 1,2 kilométer távolságban fekszik és 8 méterrel a tengerszint fölött helyezkedik el.

Források