Ugrás a tartalomhoz

Polgármester-választások Ivándárdán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polgármester-választások
Ivándárda
községben
(Baranya vármegye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Moór János
1994-1998
1998-2002 Toronicza János
2002-2006
2006-2010
2010-2014 Deák József
2014-2019
2019–2024

1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Ivándárdán.

A nyolc választás során három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. 2010 óta Deák József a Baranya megyei község első embere.

A választási részvétel 2010-ig 70-85% között mozgott, azóta nem érte el a 45%-ot. Úgyszintén 2010-ig mindig több jelölt állt rajtvonalhoz, míg az utóbbi két választáson csak egyetlen egy.

Háttér

[szerkesztés]
Ivándárda (Baranya vármegye)
Ivándárda
Ivándárda
Pozíció Baranya vármegye térképén

A két és félszáz fős település Baranya megye déli részén, közvetlenül az országhatár mentén fekszik. A megyén belül többször változott a körzeti hovatartozása, 2013 óta a Mohácsi járás része.[1]

1965-től a Ivándárda a környékbeli Sárok, Bezedek és Lippó községekkel közös tanácsot alkotott. A tanács székhelye a legnépesebb Lippón volt. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján Mészáros Károly volt a közös tanács elnöke.[2]

Alapadatok

[szerkesztés]
Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1994 3 79%
1998 3 83%
2002 2 76%
2006 5 84%
2010 3 78%
2014 1 44%
2019 1 43%

Az önkormányzati választásokon 2010-ig 70% és 85% között mozgott a részvételi hajlandóság, utána viszont 45% alá esett le. 2010-ig mindig több jelölt indult a választásokon, volt olyan eset is, hogy öten, míg 2014 óta csak egy jelölt mérettette meg magát. (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

A település lakóinak a száma 310 és 240 között mozgott és lényegében választásról-választásra csökkent. A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 5 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 4 fős lett. A választójogosultak száma szintén csökkenő irányt mutat, 1998-ban 230 fölött, 2019-ben pedig 200 közelében járt.

Időközi polgármester-választásra nem került sor.[3]

Választások

[szerkesztés]
1990
Jelölt Szavazat
Moór János
n.a. n.a.
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
további jelöltekről nincs elérhető adat[6]
1994 Részvétel: 79%
Jelölt Szavazat
Moór János
81 46,0%
Toronicza János
79 44,9%
Lőrincz László
16 9,1%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
1998 Részvétel: 83%
Jelölt Szavazat
Toronicza János Sándor
135 71,1%
Lovas Józsefné
52 27,4%
Borsics József
3 1,6%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2002 Részvétel: 76%
Jelölt Szavazat
Toronicza János
143 90,5%
Borsics József
15 9,5%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2006 Részvétel: 84%
Jelölt Szavazat
Toronicza János Sándor
84 44,9%
Moór Róbert
70 37,4%
Frőhling Györgyné
16 8,6%
Lovas Szilveszter
14 7,5%
Borsics József
3 1,6%
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2010 Részvétel: 78%
Jelölt Szavazat
Deák József
100 61,3%
Toronicza János Sándor
47 28,8%
Földesi Krisztina
16 9,8%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2014 Részvétel: 44%
Jelölt Szavazat
Deák József
86 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2019 Részvétel: 43%
Jelölt Szavazat
Deák József
83 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}

Polgármesterek

[szerkesztés]
1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Moór János Toronicza János Deák József

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A XX. század első felében a Baranyavári járáshoz tartozott, majd az annak átnevezéséből megszülető Villányi járáshoz. Az ötvenes évek közepe óta Mohács környékéhez tartozik, 1994 és 2014 között a Mohácsi kistérség tagja volt.
  2. A közös tanács létrejöttéről: „Újabb községi tanácsokat vonnak össze Baranyában”, Dunántúli Napló, 1964. december 25., 2. oldal (Hozzáférés: 2020. február 25.) , a tanácselnökről: „A lippói példa”, Dunántúli Napló, 1979. június 17., 3. oldal (Hozzáférés: 2020. február 26.) , „Tanácsdíjasok: Karasz László”, Dunántúli Napló, 1980. november 30., 8. oldal (Hozzáférés: 2020. február 25.) .
  3. A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
  4. a b Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 25.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014. Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
  5. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, a megyei napilap tudósításából pedig csak a választás győztese derül ki. „Községi polgármesterek Baranyában”, Új Dunántúli Napló, 1990. október 2., 3. oldal (Hozzáférés: 2020. február 25.) 
  7. Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]