Pille dózismérő

A Pille dózismérő a KFKI Atomenergiakutató Intézet által kifejlesztett mérőműszer, a magyar űrtevékenység egyik legsikeresebb terméke. Különböző változatai már többször jártak a világűrben (Interkozmosz-, NASA- és ESA-programok keretében).

Az eszköz egy passzív, termolumineszcens elven működő doziméter (azaz sugárdózismérő), mely a világűrben fokozottan jelentkező kozmikus sugárzás hatásának mérésére szolgál egyes űreszközök fedélzetén.

Repülései

A Pille kis mérete, tömege és roppant csekély áramfogyasztása miatt különösen alkalmas a világűrbeli használatra. A Pille dozimétert Farkas Bertalan vitte magával először az űrbe, a Szaljut–6 űrállomásra. Továbbfejlesztett változataival sikeresen mértek a Szaljut–7-en, a Mir-en és az amerikai űrrepülőgépen is (1981–1996). A Nemzetközi Űrállomás (ISS) amerikai és az orosz részlegének szolgálati berendezése, amellyel rendszeresen ellenőrzik az űrhajósokat érő káros sugárzást. Az amerikai változatot 2001. március 8-án vitte fel az űrállomásra a Discovery űrrepülőgép az STS–102 repülésen. James Shelton Voss amerikai űrhajós a DOSMAP (ESA) kísérlet keretében négy hónap alatt 1700 sikeres mérést végzett az ISS dozimetriai feltérképezésére. A Pille orosz változatát (Pille-MKSz) a Szojuz TMA–3 űrhajóval vitték az űrállomásra 2003 októberében. A berendezéssel Charles Simonyi magyar űrturista is végzett kísérleteket 2007 áprilisában. Charles Simonyi a Nemzetközi Űrállomáson széthelyezett műszerekkel azt vizsgálta, hogy hol a legnagyobb a sugárterhelés.

Források

• Deme Sándor, Apáthy István. „Újra felszáll a Pille (Előadás a Magyar Fizikus Vándorgyűlésen)”. Fizikai Szemle 1999 (3), 80. o. (Hozzáférés: 2018. február 6.)  
• Apáthy István: Charles Simonyi és a magyar-orosz PILLE-kísérlet. Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratórium, Űrdozimetriai Csoport, 2007. április 13. (Hozzáférés: 2018. február 6.)
• Apáthy István (2008). „Két magyar űrhajós - egy magyar műszer. A Pille története Farkas Bertalantól Charles Simonyiig”. Természet Világa 139 (11).