Pieter Snayers

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anthony Van Dyck, Pieter Snayers portréja, c. 1627–1632. Alte Pinakothek, München.

Pieter Snayers (Antwerpen, 1592Brüsszel, 1666/1667) flamand barokk festő, leginkább történelmi csatajelenetek megfestőjeként volt ismert.[1][2]

Antwerpenben született. Sebastiaen Vrancx alatt tanult, mielőtt 1612-ben csatlakozott a Szent Lukács Céhhez.[1] 1628-ban Brüsszel lakója lett.[3] Ott először Izabella Klára Eugénia spanyol infánsnőnek dolgozott,[2] később Ferdinánd bíboros-infáns és Habsburg Lipót Vilmos főherceg udvari festője volt.[1] Nekik győzelmes csatajeleneteket festett meg 16. századi faliszőnyegstílusban.[1] Snayers ezenkívül több alkalommal is együttműködött Peter Paul Rubensszel, többek közt a soha be nem fejezett IV. Henrik élete (1628–30) és a Torre de la Parada képsorozatokon (c. 1637–1640).[2] Továbbá festett arisztokrataportrékat és tájképeket is.[2] Snayer legismertebb tanítványa Adam Frans van der Meulen volt.[1]

1666-ban vagy 1667-ben hunyt el Brüsszelben.

Festészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Snayers történelmi háborús képeinél nagy figyelmet fektetett a topográfiai pontosságra.[3] Csatajeleneteit gyakran madártávlatból ábrázolta.[1] Stílusában a színezés visszafogottabb volt, mint tanáráéban, Vrancxéban. Festményei tükrözik az akkori kortárs holland és flamand művészet ábrázolásmódját.[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pieter Snayers témájú médiaállományokat.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pieter Snayers című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. ^ a b c d e f g Vlieghe, Hans. Flemish Art and Architecture 1585-1700. New Haven: Yale University Press, 173. o (1998). ISBN 0-3000-7038-1 
  2. ^ a b c d van de Velde, Carl. Snayers, Pieter. Grove Art Online, Oxford University Press. Hozzáférés ideje: 2008. március 9. 
  3. ^ a b Renger, Konrad, Denk, Claudia. Flämische Malerei des Barock in der Alten Pinakothek. München: Pinakothek-DuMont, 167. o (2002. szeptember 22.). ISBN 3-8321-7255-6