Perzsa veronika
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Veronica persica Poir. |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Perzsa veronika témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Perzsa veronika témájú médiaállományokat. |
A perzsa veronika (Veronica persica) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjéhez, ezen belül az útifűfélék (Plantaginaceae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
Délnyugat-Ázsiában őshonos, onnan terjedt el valamennyi kontinensen. Csaknem egész Európában megtalálható — Magyarországon főképp a Dunántúlon fordul elő.
[szerkesztés] Megjelenése
Egyéves, heverő, felemelkedő szárú, 10–30 centiméter magas növény. Szára erőteljes, nem gyökerezik le. Háromszögű vagy tojásdad, rövid nyelű leveleinek széle csipkés vagy mélyen fűrészes.
Azúrkék virágai hosszú kocsányok végén nyílnak. A párta 8–12 milliméter széles, élénk égszínkék, alsó ajka olykor világosabb vagy fehér. A tok majdnem lapos, jóval szélesebb a hosszánál.
[szerkesztés] Életmódja
Szántókon, tarlókon, utak szélén, kertekben, ártereken, gyomtársulásokban, kapás növények között települ meg; Közép-Európában mintegy 1700 méter magasságig hatol fel. Az üdébb, tápanyagban gazdag vályog- vagy agyagtalajokat kedveli.
Márciustól június végéig nyílik.
[szerkesztés] Források
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 14.
- Virágnévnapok: győzedelmes Veronika
