Veronika (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Veronika
Veronica allionii
Veronica allionii
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Útifűfélék (Plantaginaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Veroniceae
Nemzetség: Veronika (Veronica)
L.
Fajok

szövegben

Elterjedés
Veronica-distribution-maps.svg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Veronika témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Veronika témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Veronika témájú kategóriát.

A veronika (Veronica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjén belül, az útifűfélék (Plantaginaceae) családjának egyik nemzetsége mintegy 250 fajjal, amelyek közül a legismertebb az orvosi veronika (Veronica officinalis). Három korábbi nemzetség (Veronica + Pseudolysimachion + Veronicastrum) összevonásával alakult ki. Korábban a tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába sorolták.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajok többsége holarktikus; csak néhány él a déli mérsékelt égövben, illetve a trópusok hegyvidékein. Magyarországon mintegy 32 veronikafaj honos, és sok a keverékfaj él, amelyek közül több könnyen összetéveszthető az orvosi veronikával.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valamennyi faj lágy szárú; köztük egyévesek és évelők is akadnak. Levelei lehetnek nyelesek vagy nyél nélküliek, a szélük lehet ép vagy fogazott. Alakjuk változatos; többnyire keresztben átellenesen állnak.

5–15 mm-es virágai kékek, rózsaszínűek vagy fehérek; egyesével vagy fürtszerű virágzatban nyílnak a hajtások csúcsán vagy a levelek hónaljában. A virág 4-5 csészelevele összeforrt; az enyhén zigomorf párta csőre rövid. Az ugyancsak 4-5 kiterülő sziromlevél töve összenőtt. A virágokban két-két porzószálat találunk.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes fajok a legkülönbözőbb ökológiai fülkéket lakták be; mocsáriak és kimondottan szárazságtűrők egyaránt akadnak közöttük.

Rendszertani felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fajok, alfajok:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 372–373. o. ISBN 9639257192  
  • Természettudományi lexikon VI. (Sz–Z). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1968. 720. o.