Paulheim Ferenc (építész, 1867–1937)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1867–1937 között élt építőmesterről szól. Hasonló címmel lásd még: Paulheim Ferenc (egyértelműsítő lap).
Paulheim Ferenc
SzületettPaulheim Konrád Ferenc
1867. november 25.
Szigetújfalu
Elhunyt1937. július 14. (69 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Paulheim Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Paulheim Ferenc, születési nevén Paulheim Konrád Ferenc,[1] (Szigetújfalu, 1867. november 25. – Budapest, 1937. július 14.)[2][3] építészmester, politikus (Keresztény Községi Párt), fővárosi bizottsági tag, kormányfőtanácsos. Fia, ifj. Paulheim Ferenc is neves építész volt, aki szintén megkapta a kormányfőtanácsosi címet.

Élete[szerkesztés]

Paulheim Lénárt és Hierandl Júlia fiaként született. Iskolai tanulmányai után a fővárosban építkezési vállalatot alapított, ami rövidesen a legjobban foglalkoztatott szakmabeli vállalkozók sorába emelkedett. A katolikus anyaszentegyházban a hitélet terén szerzett érdemeiért a pápa Pro Ecclesia et Pontifice érdemkereszttel tüntette ki.

1907-ben építőmesteri képesítő bizonyítványt szerzett.[4]

1912-től volt tagja a székesfővárosi törvényhatósági bizottságnak. Különösen a városrendezési és az ipari kérdésekben dolgozott sokat a közérdekért. Tagja volt a középítési bizottságának is, 1915-től pedig a főváros törvényhatóságának.

Több mint ötven bérpalotát és középületet épített, köztük a rákosszentmihályi, mátyásföldi és a Szent Domonkos-rend Thököly úti templomát és rendházát, a Lónyay utcai központi zálogház épületét is. Ő építette 1904-ben a fővárosban az első ötemeletes bérházat a Nagykorona utca 24. szám (1991-től a Szent István-bazilika közelsége miatt Mindszenty József bíboros emlékére Hercegprímás[5] utca 14.[6]) alatt – előtte nem adtak engedélyt ilyen magas épület felépítésére, ezért a Közmunkák Tanácsa meg is örökítette ezt az építési engedélyt, mint amely első volt a maga nemében.

Elnöke volt az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinónak s a Polgári Jótékonysági Asztaltársaságnak. Megválasztása évében,[7] 1929-ben a VII. kerületi Kaszinó a dominikánus egyházközség katolikus kultúrházában (Thököly út 56.) neki köszönhetően kapott új helyiséget, melynek építéséhez is nagyobb összeggel hozzájárult.[8]

1930-ban kapta meg a kormányfőtanácsosi címet, a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül.[1]

1937. július 14-én szerdán hajnalban (2 órakor) hosszabb szenvedés után hunyt el tüdővizenyő, tüdőgyulladás következtében. Temetése római katolikus szertartás szerint 16-án, pénteken délután fél öt órakor volt a Kerepesi úti temetőben. A családi sírboltba helyezték örök nyugalomra.

Felesége, Paulheim Ferencné született Piringer Antónia Terézia volt. 1896. november 24-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötöttek házasságot.[9] Gyermekeik: Ferenc (1898–1974) és Antónia (Jóföldi Tiborné)[10] Építészettel foglalkozó rokonai voltak továbbá: Paulheim István, Paulheim József és Paulheim János is.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Uj kormányfőtanácsosok. Magyarság 11. évfolyam 266. szám, 1930. november 22. (adt.arcanum.com)
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. III. ker. állami halotti akv. 382/1937. folyószáma alatt.
  3. ↑ Budapesti Hírlap, 1937. július 15. / 158. szám.
  4. ↑ Az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság által képesített új építőmesterek, Építő Ipar 31. évfolyam 1. (1565.) szám, 1907. január 6. (adt.arcanum.com)
  5. ↑ T. Somogyi Magda: Budapesti utcanévváltozások 1989 után Archiválva 2021. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Névtani Tagozat, nevtan.arts.unideb.hu - 2016. február 1.
  6. ↑ Helyrajzi szám: 24622 1051 Budapest, Hercegprímás u. 14, archives.hungaricana.hu
  7. ↑ Az Erzsébetvárosi Keresztény Kasztnő, Budapesti Hírlap 49. évfolyam 94. szám, 1929. április 26. (adt.arcanum.com)
  8. ↑ Sipőcz Jenő polgármester síkraszállt a tíz év óta megnövekedett polgárságért Felavatták az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinó új helyiségét, Magyarság 10. évfolyam 240. szám, 1929. október 22. (adt.arcanum.com)
  9. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1007/1896. folyószáma alatt.
  10. ↑ HU BFL IV.1420.r - XIV. kerület - Kerepesi út - 54 Lakás adatszolgáltatási ívek, archives.hungaricana.hu - 1944.
  11. ↑ Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1903–1917 (Adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában I.), Tanulmányok Budapest Múltjából 17. kötet epa.oszk.hu - 1966.

Források[szerkesztés]

Ez az építészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Paulheim_Ferenc_(építész,_1867–1937)&oldid=26777135”