Ugrás a tartalomhoz

Pauler Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tulipanos (vitalap | szerkesztései) 2021. február 16., 18:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→További információk)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 16.) ezen a változaton alapul.
Pauler Ákos
Született1876. április 9.
Budapest
Elhunyt1933. június 29. (57 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafilozófus, egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Pauler Ákos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pauler Ákos (Budapest, 1876. április 9. – Budapest, 1933. június 29.), a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar filozófusa, a két világháború közötti korszak hivatalos bölcseletének meghatározó szereplője. Ismeretelméleti, filozófiatörténeti, logikai, pedagógiai és erkölcstani munkássága egyaránt jelentős volt a korszak tudományos életében. Rendszere, a platonizáló keresztény objektív idealizmus.[1]

Élete

Komoly hagyományokra visszate­kintő tudós-politikus család leszármazottja volt. Nagyapja, a badacsonyi szőlőbirtokos, Pauler Tivadar (1816-1886) jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, vallás és közoktatás miniszter, majd később igazságügyi miniszter. Édesapja, Pauler Gyula történetíró (1841-1903), levéltáros, az MTA tagja.[2] A budapesti egyetem bölcsészkarára 1894-ben iratkozik be, ahol filozófiát és klasszika-filológiát tanul. Doktorátusi vizsgát 1898-ban teszi le, summa cum laude minősítéssel.[3] A budapesti doktorátust követően két esztendőt lipcsei és párizsi tanulmányúton tölt, 1898-tól egy éven át Lipcsében kísérleti pszichológiai tanulmányokat folytatott, majd egyéves párizsi tanulmányútja során Pierre Janet kísérleti pszichológiai előadásait hallgatta és pszichológiai demonstrációit tanulmányozta. Tapasztalatai és tanulmányai összegzéseként 1901-ben megjelent „A positiv paedagogia alapelveiről” című könyve. Hazatérését követően, rövid pozsonyi és kolozsvári kitérő után a budapesti egyetem rendes professzorává, akadémi­kussá vált. Később a Filozófiai Társaság elnöke lett. A két háború közti hivatalos és intézmé­nyes filozófiai tudományosság leginkább pozicionált alakjává vált, miközben a logikai platonizmus alapjain építkező filozófia jelentős alkotójaként, a metafizika tradícióinak újraértelmezésén munkálkodott.

Munkássága

Munkás­sága a kontinentális filozófia korszakbeli átalakulásait követi: a metafizikai határozatlanságokat fölmutató, rövid kezdeti szakasz után a pozitivizmustól a pozitivizmus és a kantianizmus egyeztetésének kísérletén, majd a kantianizmu­son keresztül a logikai platonizmusig ível, hogy azután a teista metafizikához érkezzék meg.

Egyfajta „radikalizált platonizmusként” jellemezhető, reprezentatív bölcselete az „osztrák filozófia” – Bolzanótól Brentanón át Husserlig húzódó – hagyományában helyezhető el: a filozófia valamennyi diszciplínájá­nak legfölsőbb szempontjait kijelölő objektív, tiszta logikája a relativizmus veszélyét hordozó szubjektivizmustól és antropologizmustól megszabadított bölcselet.

Fő művei

Díja

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország a XX. században - Pauler Ákos (1876–1933)
  2. ↑ Badacsonytomaj története, badacsonytomaj.hu
  3. ↑ Somos Róbert: Az ifjú Pauler Ákos. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 5.)

Források

Irodalom

  • Vajnóczky István: A mathematika Pauler Ákos rendszerében, Debrecen, Dávid, 1929
  • Berky Imre: Az igazság fogalma Pauler Ákos rendszerében, Budapest, Egyetemi Nyomda, 1932
  • Pauler Ákos emlékkönyv, Budapest, Egyetemi Nyomda, 1934
  • Szkladányi Mária: Pauler Ákos életművészete, Budapest, Franklin, 1938
  • Csurgai Márta: Pauler Ákos bölcseletének Isten-tana, Budapest, Buschman, 1940
  • Tatár Lajos: Pauler Ákos bölcselete, Debrecen, Tóth, 1943
  • Madarászné Zsigmond Anna: A tiszta logika alapkérdései. Pauler Ákos logikája, Budapest, Akadémiai, 1965
  • Somos Róbert, Pauler Ákos élete és filozófiája, Budapest, Kairosz, 1999
  • Máté Zsuzsanna: Abszolútum a művészetfilozófiában századunk első felében (Tanulmányok Brandenstein Béla, a fiatal Lukács György, Pauler Ákos, Pitroff Pál, Schütz Antal és Sík Sándor esztétikájáról) Online elérés
  • Lukács György, Szent-Györgyi Albert, Hársing László, Pauler Ákos, Fehér Márta: Filozófia-szöveggyűjtemény, Arisztotelész Stúdium Bt., Sopron, 1997

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pauler_Ákos&oldid=23593731”