Pap Géza (festő)
Pap Géza | |
Született | Grünberger Géza 1883. december 9. Ungvár |
Elhunyt | 1952. után |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | festő, grafikus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pap Géza (Grünberger) (Ungvár, 1883. december 9. – 1952 után) festő és grafikus.
Élete
Apja Grünberger Mór (Ungvár, 1842. – Budapest, 1910. július 11.) piaci kézműárus (Klauzál téri piac) anyja Rosenberg Fanni (Ungvár, Radvánc, 1850 – Budapest, 1937) Sírhelyük a Kozma utcai temetőben van (21. parcella, 36. sor, 32. sír) Grünberger Géza még Ungváron született, nem tudni mikor jött a család Budapestre, de már 1890-től a testvérei Budapesten születettek. 1901-1903 között az Iparrajz Iskolában tanult. 1905-ben Budapesten kérelmezte és vette fel a Pap (Sajbe) Géza nevet. A Sajbe nevet nem használta, csak a névváltoztatáskor és a második házassági anyakönyvben található. 1911-ben már Nagybányán is megfordult. Kiállítása volt a Nemzeti Szalonban a Műcsarnokban , és a Művészházban, itt gyűjteményes kiállítása volt. Olajképein posztimpresszionista, a grafikai képein már inkább az expresszionizmus felé haladt. A húszas évek közepén a festett alkotásokon primitív hatás is dominált. Első felesége, Braun Kornélia meghalt 1916. október 22.-én A Kozma utcai temetőben van eltemetve (43. parcella, 35. sor, 38. sír.) Az első világháború kitörésekor beállt katonának, 1915-ben hadapród jelölt, 1915 őszén orosz hadifogságba került. A Budapesti 1. honvéd gyalogezred katonája volt. Fogságba eséséről az Est napilap 1916 februárjában beszámolt, mert értesítést küldött, hogy jól van de helyét nem közölte. 6 év után a hadifogságból 1921 februárjában tért haza, ezt a Világ írta meg. Károly csapatkereszt kitüntetést kapott.
1923 júliusában az özvegy Pap Géza, feleségül vette Kolben Líviát akinek apja Kolben Emánuel a Magyar kir. Operaház zenekarának egyik vezető hegedűse volt. Házasságkötését az Est újság is megírja. Ebben az évben, 1923-ban, márciusban a Belvedereben kiállítása is volt. 1906-1940 között rendszeresen kiállított a Nemzeti Szalonban sokszor a KUT művészeivel együtt, itt 1929-ben gyűjteményes kiállítása volt. Túlélte a holokausztot. Az egyik testvére Gárdonyi (Grünberger) Lajos aki korának jó nevű színésze volt, 1945-ben Borban (Szerbia), ahol munkaszolgálatos volt meghalt. 1945 októberében a Szocdem párt művészeinek kiállításán, 1946 júliusában az I. Művészeti kiállításon , és 1947 januárban a Magyar Művészhetek kiállításon 1-1 képpel szerepelt az Ernst múzeumban. 1952-ben két testvérével és még sok mással együtt deviza visszaélés miatt vádlottként szerepelt egy jelentéktelen ügy miatt indított büntetőperben, ebben az eljárásban gyakorlatilag mindenkit felmentettek, őt is. Ekkor Budapesten, VIII. kerületében lakott. Későbbi hír nincs róla.
Források
- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára 1988.
- Nemzeti levéltár: Anyakönyvek ,névváltoztatási kartonok (63744/1905 BM szám)
- Fővárosi levéltár: igazolásügy. 1945.347.a
- Ernst múzeum kiállítási katalógusai
- A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai
- Nagybánya, 1911. 9. évf. 27-52 szám
- Est, napilap 1916 02.06./ 37. szám, 1923.aug.29 /169 szám
- Világ, 1921 11. 22. 262 szám