Pókatelek

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pókatelek
Népesség
Teljes népességismeretlen
Sablon • Wikidata • Segítség

Pókatelek középkori falu és dűlőnév Dunaszerdahelyen.

Története[szerkesztés]

1336-ban Péter fia Tamás liptói comes, csókakői és várgesztesi várnagy, Póka fia Kelemen halála után hűséges szolgálataiért magának kérte Pókaföldet,[1] melyet Károly Róbert 1341-ben neki adományozott.[2] 1342-ben Szomor (Zomor) utódja, Miklós szerzi meg tőle örökösen Pókatelket.[3] Ugyanő 1345-ben a birtok negyedrészét elzálogosítja Keresztúri Apród Miklós fiának Tamásnak.[4] 1354-ben Csór Tamás, Miklóst birtokában megerősítette.[5]

Miklóstól származtatja magát a Pókateleki Szomor, ill. Kondé család.[6] Ezen két család, mely előnevét a birtokukról vette, ill. a Fekete és a Pókateleky család gyakran szerepel birtokháborítások miatt a középkori forrásokban.[7]

Egyes feltételezések szerint Pókafölde valójában Balázsfa határában feküdt. Erre alapot I. Lajos 1380-as oklevele szolgáltatna, amikor is "Barlabás" birtokba új adomány címén Pókateleky Miklós fia Jakabot és testvéreit beiktattatta. Ezt 1384-ben erősítették meg. Eszerint az eredeti adományszerző Tamás mester lenne a Pókatelekiek őse.[8]

1565-ben innen keltezett I. Miksa magyar király utasítása a pozsonyi káptalannak.[9] 1585-ben pókateleki Zomor Pál magvaszakadta után kap I. Rudolftól birtokot Nagylégen Aranyossy Pál és gadóci Farkas János. 1610-ben a verebélyi erődítményben szolgáló Végh István császári kapitány és Vitál János kap adományt Pókateleken.[10]

Vályi András szerint "PÓKATELEK, és Szerdahely Újfalu. Magyar helység Pozsony Vármegyében, földes Ura Pókateleki Konde Uraság. Egész 1300-zadik esztendő ólta öszve van kaptsolva Szerdahely Városával, mellytől tsak egygy útsza választya-el. Különös indúlattal köszönöm Tekéntetes, és Vitézlő Pokateleki Konde József Benedek Úrnak, Kir. Magyar Udvarnoknak, ’s az Esztergomi Érsekség’ nagy érdemű Inspektorának hazafiúi nemes úri indúlattyát, ’s szívességét, a’ Közjóra tzélozott igyekeztek eránt, az egész Haza előtt; a’ ki is munkámat hiteles tudósításai által még 1790. elősegélleni méltóztatott. Határja, ’s vagyonnyai is Szerdahely Városáéhoz hasonlítók."[11]

Vályi szövege arra is utal, hogy Pókatelke akkorra már Újfaluba (Szerdahely-Újfalu) olvadt - lényegében annak „településrészévé” vált. Noha különállását bizonyos mértékben őrizte, hiszen Fényes Elek szerint "Pókatelek, magyar falu, Poson vmegyében, Szerdahely mellett: 44 kath. lak. F. u. a Kondé család."[12]

1753/54-ben itt építette fel unokatestvére, Padányi Biró István számára a híres Sárga kastélyt Padányi Biró Márton veszprémi püspök.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye, 672; Piti Ferenc 2004: Anjou–kori oklevéltár XX 1336. Budapest-Szeged, No. 297, 318; Jozef Novák 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku I A-M. Krupina, 239.
  2. ↑ Sebők Ferenc 2004: Anjou–kori oklevéltár XXV 1341. Budapest–Szeged, 103 No. 211
  3. ↑ Georgius Fejér 1832: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis VIII/4. Budae, 558-559 No. CCXCII; Piti Ferenc 2007: Anjou–kori Oklevéltár XXVI 1342. Budapest–Szeged, 255-256 No. 333.
  4. ↑ MOL DL-DF 26370; Nagy Imre 1884: Anjoukori okmánytár - Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis IV (1340–1346). Budapest, 487 No. 295.
  5. ↑ Fejér 1833 IX/ 2, 339-341 No. CLXIX; Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye, 672.
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye, 692; Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város, 569.
  7. ↑ 1421-1422 (MOL DL-DF 61370; 61379; 61385), 1464 (MOL DL-DF 61714), 1493 (MOL DL-DF 61879; 61882; 61883; 61884), 1526 (MOL DL-DF 62111); Vö. Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára.
  8. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye, 32 Balásfa, 676 Pókateleki.
  9. ↑ Másolatban (Nemes Gábor 2011 (szerk.): A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527-1600). Győr, 75 No. 254)
  10. ↑ Pongrácz, D. - Strešňák, G. - Ragač, R. - Tandlich, T. 2008: Pozsony vármegye nemes családjai. Debrecen, 27, 402
  11. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  12. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  13. ↑ Nagy Attila: Adalékok a Sárga kastély korai történetéhez. In: Múzeumi Híradó, XXIII. évf. 2005–2014., Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely. 2014. 223-237. oldal

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pókatelek&oldid=26987576”