Pécsi-Pilch Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécsi-Pilch Dezső
SzületettPilch Dezső János
1888. június 15.[1][2][3]
Pécs
Elhunyt1949. június 16. (61 évesen)[4]
Budapest[5]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSchmidt Antónia Mária
(h. 1912–1949)
Foglalkozásafestőművész
SírhelyeFarkasréti temető (18, N/A, 1, 67)[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi-Pilch Dezső témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pécsi-Pilch Dezső (Pécs, 1888. június 15.Budapest, 1949. június 16.)[7] festőművész, művészpedagógus, főiskolai tanár, Pilch Jenő (1872–1937) történész, akadémikus testvére.

Pályafutása[szerkesztés]

Pilch Antal (1844–1925) kúriai bíró és Wlassák Sarolta (1846–1907) fiaként született. A pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett 1906-ban. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdte, majd Münchenben folytatta. Hazatérése után első magyarországi sikerét Szürkületkor című képével aratta. 1912-ben szerepelt először a Műcsarnokban Öntöző kút című képével. 1918-ban a Képzőművészeti Főiskola rendes tanára lett, majd 1920-ban a Képzőművészeti Főiskola átszervezésén dolgozott Lyka Károllyal és Réti Istvánnal közösen, 1923-ban pedig megalapította az Új Művészek Egyesületét (UME). Művei elsősorban a Vaszary János közvetítésével átvett franciás expresszionizmus szellemében készült világos színhatású tájképek és csendéletek, melyekkel többször is szerepelt kiállításokon. 1932-ben képeit önálló gyűjteményes kiállításon mutatta be.

Házastársa Schmidt Antónia Mária volt, akit 1912 szeptemberében Budapesten vett feleségül.[8] Lánya Pilch Erzsébet, férjezett Gosztonyi Gyuláné.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7920-6
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.