Pásztorművészet

A pásztorművészet a népművészet egyik ága. Magyarországon, ahol a népi életmód és hagyományok sokáig fönntartották a pásztor életformát, gazdagon fönnmaradtak a pásztorművészeti alkotások is. Nemcsak a pásztorélethez kapcsolódó népszokások, ünnepek, tárgyak, hangszerek és a zene tartoznak ide, hanem a pásztorok díszítőművészete különösen, amely eszközökben, ruházatban sokszor igen ősi formákat őrzött meg.

Ruházat

Suba, szűr, gatya, dolmány, csizma, lovas-felszerelés (lószerszám).

Használati tárgyak

Ivócsanak, zsebkés, fokos, lőportartó szaru, tükrös(borotvatok), zsírtartó és tűzszerszám tartó szaru.

Építészet

Szárnyékok és csűrök, ólak és hodályok (nádtetős istállók), karámok, aklok és kunyhók.

Hangszerek

Kolompok, csengők, pásztorfurulya, tilinkó, pásztorkürt, fakürt (pl. nyírfakürt, hárskürt), szádokkürt.

Lásd még

• Magyar népviselet
• Néprajz

Irodalom

• Lükő G. (1940): Hortobágyi pásztorművészet. Debrecen.
• Lükő G. (1983): Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete. Kecskemét.
• S. Kovács Ilona (1983): Pásztorélet, pásztorművészet. Kkolibri könyvek sorozat). Móra Kiadó, Budapest.
• Szelestey L. (1987): Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet. Cumania, 419-483.
• Ortutay Gy. (főszerk.) (1980): Magyar néprajzi lexikon I-IV. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Külső hivatkozások

• S. Gémes Magda. A magyar néprajztudomány bibliográfiája, 1987