Pápuavaránusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pápuavaránusz
Amneville Varanus salvadorii 27082010 4.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Család: Varánuszfélék (Varanidae)
Nem: Varanus
Faj: V. salvadorii
Tudományos név
Varanus salvadorii
Peters and Doria, 1878
Szinonimák

Monitor salvadorii

Elterjedés
ElterjedéseElterjedése
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pápuavaránusz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pápuavaránusz témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pápuavaránusz témájú kategóriát.

Egy példány az Oklahoma állatkertben.

A pápuavaránusz (Varanus salvadorii) a varánuszfélék családjában tartozó gyík.

Tudományos nevét Tommaso Salvadori olasz természettudósról kapta és nem a közép-amerikai országról, Salvadorról.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új-Guinea szigetének déli részén él, de előfordul a sziget északi részén is. Élőhelye az alföldi esőerdők és mangrovemocsarak.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 150 cm, a bejegyzések szerint legfeljebb 244 cm. A pápuavaránusz a legnagyobb új-guineai hüllőfaj. Színe sötétzöld sárgafoltokkal. A farkán fekete és sárga csíkok vannak. Hosszú karmai vannak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pápuavaránusz agresszív és kiszámíthatatlan állat. 1993-ban egy pápua nőt megharapott egy pápuavaránusz, és a nő később bele halt a fertőzésbe. A fákon sütkérezik. Tápláléka madarak, tojásaik, kis állatok és döghús. Egyetlen vetélytársa az új-guineai éneklő kutya. A fogságban élő példányok hallal, békával, rágcsálókkal, csirkével és kutya eledellel táplálkoznak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fogságban élő állatoknál figyelték meg a szaporodását, a vadon élő szaporodásáról keveset tudunk. A nőstény 12 tojást rak. Október és január között kelnek ki a varánuszkölykök a tojásból. A kölykök kikelésükkor 45 cm hosszúak és 56 grammosak. A kölykök rovarokat és kisebb hüllőket esznek.

Természetvédelmi állapota[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erdőirtás és a vadászata fenyegeti, és elevenen nyúzzák meg a bennszülött népek, úgy vélik, hogy a varánusz gonosz szellem. A világban jelenleg 17 állatkertben tartják a fajt. Egy hazai állatkertben sem látható. Az egyesült államokbeli állatkerti populáció 52 példányból áll és ismeretlen számba van magángyűjteményekben. Az IUCN vörös listáján a faj nem szerepel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]