Pálfi Zsigmond
| Pálfi Zsigmond | |||||
| Az erdélyi unitáriusok püspöke | |||||
| Született | 1672 Várfalva | ||||
| Elhunyt | 1737. április 30. | ||||
| Nemzetiség | magyar | ||||
| Felekezet | unitarianizmus | ||||
| Püspökségi ideje 1724. június 17. – 1737. április 30. | |||||
Várfalvi Pálfi Zsigmond (Várfalva, 1672 – ?, 1737. április 30.) unitárius lelkész, erdélyi magyar unitárius püspök 1724-től haláláig.
Élete[szerkesztés]
Előbb köztanító volt a kolozsvári óvári iskolában, azután pap lett Kolozsvárt a magyar unitárius eklesiában; 1720 után igazgató volt a III. vagy belső magyar-utcai főoskolában, honnét 1724-ben püspökké választatott, mely hivatalát 1737-ben történt haláláig viselte. A tanári széket, az iskolafőnök egykori füljegyzései szerint (Fasc. rer. Scholast. III. 92), külföldi akadémiákról hazaérkezve, 1702. január 14-én foglalta el De regimine vitae hominis című értekezéssel. Hat diák, mint Graecia, Germania, Latium, Gallia, Polonia és Siculia küldöttje jelent meg, s mindenik diák az illető nemzet nyelvén és nemzeti viseletébe öltözve köszöntötte a tanárt. Siculia humoros fölköszöntőjét is lejegyezte a senior. (Keresztény Magvető 1897. 26. l.).
Művei[szerkesztés]
- Concio in Exequiis ill. dni Ladislai Kun de Kál, sub hoc titulo: Jobb a hosszú tűrő az erőssnél, és a ki uralkodik ő indulattyán, annál, a ki várost veszen meg. Péld. 16. 32. Kolozsvár, 1733
Kézirati munkái a kolozsvári unitárius könyvtárban:
- Oratio Funebris habita in Funere spect. dni Ladislai Pekri. Declamata est oratio in Kutyfalva. 1697. Julii
- Conciones plurimae latinae 8. Centruriae
- Formulae administrandi coenam dominicam et formulae copulationis matrimonialis
- Theologiai kézikönyvet is írt (Némelyek szerint Petrichevich Horváth Ferencz 1701-ben névtelenül kiadta)
- Apologiája, magyarból latinra fordította
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Székely Sándor: Unitária vallás' történetei Erdélyben. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1840.
- PIM
További információk[szerkesztés]
- Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999. 191 o.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav. bőv. kiad. [Bp.], Magyar Református Egyház Zsinati Irodája, 1977
.svg){kind=small}
