Ouida
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
| Ouida | |
 | |
| Született | Marie Louise Ramé 1839. január 1.[1][2][3][4][5] Bury St Edmunds |
| Elhunyt | 1908. január 25. (69 évesen)[1][2][3][4][5] Viareggio |
| Álneve | Ouida |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Sírhelye | Bagni di Lucca |
 | |
| Ouida aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ouida témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Írói nevén Ouida, valódi nevén Marie Louise de la Ramée (Bury St Edmunds, 1839. január 1. – Viareggio, 1908. január 25.) angol írónő.
Élete
Édesapja halála után, aki francia származású volt, édesanyjával Londonba költözött, később pedig Firenzében élt. Korán kezdett hírlapokba és folyóiratokba dolgozni, és első regénye, Granville de Vigne a New Monthly Magazine folyóiratban jelent meg; majd 1863-ban könyvalakban is kiadta Held in bondage címmel.
Művei
Igen sok regényt írt, a nevezetesebbek:
- Strathmore (1864)
- Cecil Castlemaine's gage (1867)
- Under two flags (1868)
- Folle farine (1871)
- A dog of Flanders (1872)
- Signa (1875)
- In a winter city (1876)
- Friendship (1878)
- In the Maremma (1882)
- Pipistrello (1884)
- The tower of Taddeo (1890)
- Two offenders (1894)
- Don Gesualdo
Magyar nyelvű fordítások
- Cigarette. Regény, 1-2.; ford. L. Gy.; Athenaeum, Bp., 1874
- Egy pár kis faczipő. Beszély; ford. Belényesi Gábor; Franklin, Bp., 1879 (Olcsó Könyvtár)
- Don Gesualdo. Esős mézeshetek; ford. Fái J. Béla; Pallas, Bp., 1886 (Pallas-Könyvtár)
- A freskók; ford. Fái J. Béla; Singer-Wolfner, Bp., 1888 (Egyetemes regénytár III.)
- Egy orgonaág; ford., bev. Haraszti Gyula; Franklin, Bp., 1888 (Csepregi Népkönyvtár)
- A válóperek háza. Regény; ford. Kalniki G. M.; Képes Családi Lapok, Bp., 1890 k.
- Santa Barbara. Elbeszélés; ford. Eördögh András; Országgyűlési Értesítő Ny., Bp., 1892 (A Magyar Újság Regénycsarnoka)
- Syrlin. Regény, 1-2.; ford Cserhalmi H. Irén, Gerő Attila; Athenaeum, Bp., 1895 (Jeles Elbeszélők Kincsestára)
- Santa Barbara és egyéb novellák; angolból ford. Cserhalmi H. Irén; Athenaeum, Bp., 1896 (A Magyar és Világirodalom Kincsestára)
- A Massarene család. Regény, 1-3.; ford. Cserhalmi H, Irén; Athenaeum, Bp., 1897 (Az Athenaeum Olvasótára)
- Guilderoy. Regény, 1-3.; ford. Erdőbaktai Gottesmann Mária; Müller, Bp., 1898
- Egy flandriai kutya. Elbeszélés; angolból ford. Orlai Antal; Franklin, Bp., 1899 (Olcsó Könyvtár)
- Tonia; ford. Törökné Fenyvessy Szeréna; Lampel, Bp., 1900 (Magyar Könyvtár)
- Strathmore. Regény; ford. I. L.; Rákosi, Bp., 1902
- A kis tolvaj és egyéb elbeszélések; ford. Marosi Ilona; Lampel, Bp., 1902 (Magyar Könyvtár)
- Hubay Jenő: Moharózsa. Dalmű; szöveg Ouida Egy pár kis facipő c. novellája nyomán Rothauser Miksa, ford. Cziglányi Béla; Operaház, Bp., 1903
- Vera. Regény; ford. Gerőné Cserhalmi Irén; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1904
- A Pitti-palotában. Jelenet. Valódi történet; ford. F. L.; Franklin, Bp., 1905 (Olcsó Könyvtár)
- Szeretve a sírig; Kosmos Ny., Bp., 1905
- A pap vétke. Regény; Magyar Hírlap, Bp., 1906
- Ariadne. Egy álom története. Regény, 1-2.; Légrády, Bp., 1906 (Legjobb Könyvek)
- Marie Louise De la Ramée: A flandriai kutya. Karácsonyi történet; ford. Koncz Éva; Eri, Bp., 1998 (Híres "kutyás" könyvek)
Jegyzetek
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b http://web.archive.org/web/20170323063124/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/ouida
- ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b A Historical Dictionary of British Women. Routledge, 2003. december 17.
- ↑ LIBRIS, 2012. szeptember 17. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]