Oláh Zoltán Sándor

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Keva61 (vitalap | szerkesztései) 2021. március 25., 21:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Egy lényeges szakmai rész kimaradt az eredeti szövegből, most ezt pótoltuk.)
Oláh Zoltán Sándor
Született1956. május 1. (68 éves)
Hódmezővásárhely
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (–1980)
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a biológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Oláh Zoltán (egyértelműsítő lap).

Oláh Zoltán Sándor (Hódmezővásárhely, 1956. május 1. –) molekuláris biológus, biokémikus a Miskolci Egyetem docense, az Acheuron Kft.[1] és Nefelejts B2B Kft[2] tudományos igazgatója és tulajdonosa. Az USA szabadalmakkal védett morfint leváltó fájdalomcsillapító[3][4][5] felfedezője.

Szakmai életrajza

1980-ban szerzett biológia-kémia szakos középiskolai tanári oklevelet a JATE Természettudományi karán (ma Szegedi Tudományegyetem). Tudományos pályáját az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) kezdte, ahol már 1987-ben megszerezte a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot, mely a protein kináz témakörben végzett kutatásai eredményeként jött létre.  Így az ország legfiatalabb biológus kandidátusaként alkalma nyílt 1988-ban Fogarty ösztöndíjjal az USA világvezető egészségügyi kutatóintézetében, a National Institutes of Health (NIH)[6] Rák kutató Intézetében (NCI) folytatni tudományos pályafutását. Az itt eltöltött 7 év eredményeként megalapította az „SZBK-in-US” laboratóriumot az SZBK-ból általa elhívott magyar biológusokkal. 1995-ben megkapta a szabad munkavállaláshoz szükséges zöld kártyát, mellyel tudásalapú biotech-cégekben (Research Institute for Genetic and Human Therapy, SESI[7]) végezhetett kutatásfejlesztést. Tudományos és biotechnológiai tapasztalatait a Georgetown University[8] (Washington DC) Biokémiai Intézete „Assistant Professor”-i állással ismerte el, majd 1998-ban "Title42" főmunkatársi kinevezéssel visszatért az NIH-be. Itt a „Krónikus fájdalmak génterápiás gyógyítása” amerikai szabadalom[3] társfelfedezőjeként tett nagy lépést előre az akkor meghirdetett „Laborasztaltól a betegágyig” (Bench-to-Bedside) programban. Az NIH szponzorálta első szabadalma a második gyógyító eljárás, a „Molekuláris Idegsebészet” megalapozásában csúcsosodott ki 2001-ben. Ez utóbbi egy új, a TRPV1 gyulladásos célmolekulára irányított, szelektív, nem-narkotikus fájdalomcsillapító eljárás, amelynek Fázis I klinikai kipróbálása 2008-ban indult el,[9] mely jelenleg is fogad morfin-rezisztens, rákos fájdalomban szenvedő végstádiumú betegeket az NIH-ben. A szabadalmakon túl, kutatási eredményeiből nagyszámú közlemény jelent meg a legrangosabb nemzetközi szakfolyóiratokban (ld. Magyar Tudományos Művek Tára: Oláh Zoltán (biokémikus)[10]) . Munkásságának elismerő fogadtatását jelzi, hogy eddig több, mint 3000-szer idézték közleményeit tőle független publikációkban.

Hazatérése után, 2005-ben megalapította a Magyarországon első kemo-, bioinformatikai csoportot, mely többek között a tudományos közlemények egyik világvezető kiadójának, az Elsevier-nek is készített tematikus adatbázisokat magas rangú tudományos folyóiratokban megjelent publikációkból és szabadalmakból.

Az Alzheimer kór kialakulásában jelentős szerepet játszó fehérje plakkok képződésének, illetve az ezt a folyamatot akadályozó mechanizmusnak a felismerése arra ösztökélte, hogy minél előbb bevezesse azon kismolekulákat tartalmazó növények rendszeres fogyasztását, melyek ezen plakkok kialakulását akadályozzák. E céljának elősegítése érdekében 2006-ban megalapította a Pharmacoidea Kft-t és el kezdte szervezni a Pharmacofood klasztert. Az élelmiszerekre vonatkozó szabályozások következtében a klaszter azonban nem tudta megvalósítani céljait. A Pharmacoidea Kft.-t 2011-ben eladta, majd 2014-ben, új lendülettel létrehozta a Nefelejts-B2B.Kft.-t, mely 2019-ben a kínai étrend-kiegészítő piacot is meghódította Forget-Me-Not (Nefelejts) termékével.

Oktatói tevékenysége a washingtoni Georgetown University[8]-n kezdődött 1997-ben, ahol bekapcsolódott az ott folyó PhD képzésbe. Hazatérése után, 2004-től a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Doktori Iskolájának témavezetője és oktatójaként több hallgatót juttatott el a sikeres PhD fokozat megszerzéséig. Az általa irányított hallgatók a PhD fokozat megszerzése után jó nevű nyugat-európai és amerikai kutató laboratóriumokban is megállják helyüket. Jelenleg a Miskolci Egyetem bionika képzésének akkreditálásán dolgozik.

Díjai, elismerései

  • 1984-1987 Tudományos ösztöndíj, MTA
  • 1985 FEBS ösztöndíj, National Institute for Medical Research, Mill Hill, London, UK
  • 1986 Soros György ösztöndíj, George Washington University, Washington DC, USA
  • 1988-1995 Fogarty ösztöndíj, National Institutes of Health, USA
  • 1997 Meghívott előadó, Department of Pharmacy, Free University, Berlin, Germany
  • 1997-1999 Emerging Scientific Opportunities Fund, USA
  • 1998-2001 Laborasztaltól a klinikumig (Bench-to-Bedside) kutatási támogatás „Genetherapy…[of]… pain”, USA
  • 2001-2002 Laborasztaltól a klinikumig (Bench-to-Bedside) kutatási támogatás „New treatments for intractable pain”, USA
  • 2003 USA szabadalom 6 596 269 „Methods of treating chronic pain”
  • 2003 Gyógyszerfejlesztésben alkalmazható fejlett robotika kidolgozásáért, USA (pénzdíj)
  • 2012 USA szabadalom 8 338 457 „Selective ablation of pain-sensing neurons by administration of a vanilloid receptor agonist(1)”
  • 2013 USA szabadalom 20130210905 „Selective ablation of pain-sensing neurons by administration of a vanilloid receptor agonist (2)” elbírálás alatt

Források

  1. ↑ Acheuron Kft.
  2. ↑ Nefelejts B2B Kft
  3. ↑ a b http://patft.uspto.gov/netacgi/nph-Parser?Sect1=PTO1&Sect2=HITOFF&d=PALL&p=1&u=%2Fnetahtml%2FPTO%2Fsrchnum.htm&r=1&f=G&l=50&s1=6596269.PN.&OS=PN/6596269&RS=PN/6596269
  4. ↑ http://patft.uspto.gov/netacgi/nph-Parser?Sect1=PTO2&Sect2=HITOFF&p=1&u=%2Fnetahtml%2FPTO%2Fsearch-bool.html&r=1&f=G&l=50&co1=AND&d=PTXT&s1=8338457.PN.&OS=PN/8338457&RS=PN/8338457
  5. ↑ Célzott Molekulák. www.biognozis.hu. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
  6. ↑ https://www.nih.gov/
  7. ↑ Archivált másolat. [2018. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
  8. ↑ a b Archivált másolat. [2019. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
  9. ↑ https://www.clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT00804154?term=NCT00804154&rank=1
  10. ↑ https://www.mtmt.hu/
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oláh_Zoltán_Sándor&oldid=23714454”