Ugrás a tartalomhoz

Kisebb Testvérek Rendje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen MegaJani27 (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 18., 11:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Az obszervánsok a ferencesek egyik ága, egy sarutlan, a Kisebb Testvérek Rendje (OFM) szerzetesrend. A 15. század elején indult megújulási mozgalmak révén jött létre, a Ferences rend szigorúbb ága. Ez a rendi ág is az eredeti ferences regula szellemében dolgozta ki alapokmányát, a Konstitúciót.[1]

Pietro Perugino: Marchiai Szent Jakab, aki V. Miklós, III. Kalliksztusz és IV. Jenő pápa megbízásából háromszor is járt Magyarországon[2]
Lotz Károly: Kapisztrán Szent János prédikátor képmása, Pannonhalmi Főapátsági Múzeum[3]

Magyarországon cseri barátok-nak is hívták őket.[4][5] Egy korabeli jegyzék szerint 1263 és 1270 között már 25 kolostoruk volt a Magyar Királyságban.[6] A „cseri barátok” nevüket ruhájuk színéről kapták, a ‘szürke’ jelentésű szláv „cseri” szó átvételével. Magyarországi népszerűségük gyors növekedését az irányzatukhoz tartozó két nagyhatású misszionárius, Marchiai Szent Jakab és a nándorfehérvári diadal hősének, Kapisztrán Szent Jánosnak magyarországi működése is segítette.[7] A ferencesek szabályokat szigorúan megtartó ága, amely már a 14. században megjelent Magyarországon. Eleinte csak az ország déli vidékein alapítottak kolostorokat. Fő célkitűzésük errefelé nem annyira a hitetlenek, mint inkább az ortodoxok (a korabeli szóhasználat szerint szakadárok vagy skizmatikusok) és a bogumil eretnekek megtérítése volt. A korai jelenlétük ellenére kolostoraik száma csak a 15. század közepétől, egészen pontosan 1444-től szaporodik meg nagyobb mértékben. 1500-1700 szerzetessel Angliától német területeken át a Cseh- és a Lengyel Királyságig, a Magyar Királyság területére esett az obszerváns kolostorok 34 százaléka, itt élt a szerzetesek csaknem 30 százaléka. Népszerű vándorprédikációkra, térítésre és a tábori papság szerepére a török hadjáratokban csaknem kizárólag a „cseri barátok" közül kerültek ki papok.[8]

Irodalom

  • Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára, Kairosz Kiadó, 2006, ISBN 9639642304

Jegyzetek

Források