Növényi hormon
A növényi hormonok (fitohormonok) a növények életfolyamatait szabályzó vegyületek, jelmolekulák. Ezeket az egyszerű és összetett vegyületeket a növények termelik és extrém alacsony koncentrációban vannak jelen a növények szervezetében. A növényi hormonok a növények fejlődésének és növekedésének minden területét szabályozzák: az embriogenezist,[1] a szervek kialakulását és növekedését, a patogének elleni védekezést,[2][3] stressztűrést,[4][5] a szaporodás biológiai folyamatok szabályozását.[6] Az állatoktól eltérően nincsenek a növényekben speciális hormon termelő szervek, mirigyek, hanem mindegyik sejt képes hormontermelésre.[7][8] Először Went és Thimann használta a "fitohormon" elnevezést 1937-ben a könyvükben.[9]
A fitohormonok a növények országának minden tagjában megtalálhatóak, kezdve az egysejtű algáktól a fejlett edényes növényekig és a funkciójuk hasonló.[10] Bár van néhány molekula, ami bár jelen van az egysejtűekben, de ott nincs olyan fontos szerepük mint a fejlettebb növényeknél, csak ún. másodlagos metabolitok, különösebb hormon hatás nélkül.[11]
Jellemzőik
[szerkesztés]A hormon szó görög eredetű és serkentést jelent. A hormonok olyan szabályzó molekulák, amelyek hatnak a növekedésre és a fejlődésre. Kis mennyiségben is nagy hatásuk van. A növekedés mennyiségi (szélesség, hossz, tömeg), a fejlődés minőségi (differenciálódás) változást jelent. A növényi hormonok az alábbi közös tulajdonságokkal rendelkeznek:
- Speciális fehérjékkel, ún. receptorokkal kerülnek kölcsönhatásba
- Nagyon alacsony koncentrációban is hatnak
- Hatásuk speciális és koncentráció függő
- Keletkezési helyüktől távol is kifejtik hatásukat
Hormonfajták
[szerkesztés]- Auxinok
- Etilén
- Citokinin
- Gibberellin
- Abszcizinsav
- Jázmonsav
- szalicilsav
- brasszinoszteroid
- Virágzási hormon
- poliamin
- szisztemin
- sztrigolakton
- Nitrogén-monoxid
- Karrikin
- Triakontanol
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Plant hormone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2019. november 2.) „Signaling Overview of Plant Somatic Embryogenesis”. Frontiers in Plant Science 10, 77. o. DOI:10.3389/fpls.2019.00077. PMID 30792725. PMC 6375091.
- ↑ (2016. augusztus 1.) „No hormone to rule them all: Interactions of plant hormones during the responses of plants to pathogens”. Seminars in Cell & Developmental Biology 56, 174–189. o. DOI:10.1016/j.semcdb.2016.06.005. PMID 27312082.
- ↑ (2019. augusztus 1.) „Stressed Out About Hormones: How Plants Orchestrate Immunity”. Cell Host & Microbe 26 (2), 163–172. o. DOI:10.1016/j.chom.2019.07.006. PMID 31415749.
- ↑ (2018. október 1.) „Plant Hormone Signaling Crosstalks between Biotic and Abiotic Stress Responses”. International Journal of Molecular Sciences 19 (10), 3206. o. DOI:10.3390/ijms19103206. PMID 30336563. PMC 6214094.
- ↑ (2018. november 1.) „Phytohormones enhanced drought tolerance in plants: a coping strategy”. Environmental Science and Pollution Research International 25 (33), 33103–33118. o. DOI:10.1007/s11356-018-3364-5. PMID 30284160.
- ↑ (2018. október 1.) „Regulation of Division and Differentiation of Plant Stem Cells”. Annual Review of Cell and Developmental Biology 34, 289–310. o. DOI:10.1146/annurev-cellbio-100617-062459. PMID 30134119. PMC 6556207.
- ↑ Archivált másolat. [2021. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Plant Hormones. [2019. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Phytohormones. New York: The Macmillan Company (1937. november 2.)
- ↑ (2007) „Phytohormones in algae”. Russian Journal of Plant Physiology 54 (2), 163–170. o. DOI:10.1134/s1021443707020021.
- ↑ (1994) „Gibberellin formation in microorganisms”. Plant Growth Regulation 15 (3), 303–314. o. DOI:10.1007/BF00029903.
