Néró (szőlőfajta)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Oprienko (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 19., 11:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (képet átettem az infoboxba)
Néró
csemegeszőlő
Néró csemegeszőlő
Néró csemegeszőlő
Egyéb neveiBornemissza Gergely 15
EredetMagyarország
Nemesítő neveCsizmazia József, Bereznai László
Nemesítés alapfajtáiEger 2 (Seyve-Villard 12375 sel.), Gárdonyi Géza (medoc noir x Csaba gyöngye)
Továbbnemesítés fajtáiTurán
Nemesítés éve1965
Hazai elterjedtségeházikerti fajta
Általános elterjedtségeMagyarország
Fürt leírásavállas vagy szárnyas, nagy, tömött
Érési időszakaugusztus vége, szeptember eleje
Érzékenységrothadásra hajlamos, szárazságra mérsékelten érzékeny
Művelésmódhosszúcsap
Borának jellemzőigyógyhatású, gyulladáscsökkentő hatású, ízletes, zamatos biobor
Jelentős boraiSzarvas-Ószőlői Néró
Megjegyzésekhazai nemesítésű fajta, gombabetegségekkel szemben jól ellenálló.

A Néró egy sötétkék színű, bőlevű, fűszeres zamatú csemegeszőlő-fajta. Az egyedüli csemegeszőlő, amiből vörösbor készíthető.[1] Csizmazia József és Bereznai László nemesítették 1965-ben az Eger 2 (Seyve-Villard 12375 sel.) és a Gárdonyi Géza (medoc noir x Csaba gyöngye) keresztezésével. Magyarországon 1993. óta államilag elismert fajta; de Svájcban és Brüsszelben is fajtaoltalmat kapott.

Leírása

Tőkéje erős növekedésű, nem túl sűrű vesszőzetű. Fürtje vállas vagy szárnyas, nagy, tömött, átlagtömege 200 gramm. Érésideje augusztus vége, szeptember eleje, a csemegeszőlők esetében szokatlanul magas beérési cukorfokkal (19-20 mustfok) és viszonylag magas savtartalommal a mustban (kb. 9,0 g/l sokéves átlagban). Szárazságra mérsékelten érzékeny, fagy- és téltűrése jó. Kedvezőtlen csapadékos időjárás esetén rothadásra hajlamos. Gombás betegségekkel (lisztharmat, peronoszpóra) szemben rezisztens.

Bora igazoltan gyógyhatású, gyulladáscsökkentő hatású.

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. [2008. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 12.)

Források