Néró (szőlőfajta)
| Néró | |
| csemegeszőlő | |
 | |
| Néró csemegeszőlő | |
| Egyéb nevei | Bornemissza Gergely 15 |
| Eredet | Magyarország |
| Nemesítő neve | Csizmazia József, Bereznai László |
| Nemesítés alapfajtái | Eger 2 (Seyve-Villard 12375 sel.), Gárdonyi Géza (medoc noir x Csaba gyöngye) |
| Továbbnemesítés fajtái | Turán |
| Nemesítés éve | 1965 |
| Hazai elterjedtsége | házikerti fajta |
| Általános elterjedtsége | Magyarország |
| Fürt leírása | vállas vagy szárnyas, nagy, tömött |
| Érési időszak | augusztus vége, szeptember eleje |
| Érzékenység | rothadásra hajlamos, szárazságra mérsékelten érzékeny |
| Művelésmód | hosszúcsap |
| Borának jellemzői | gyógyhatású, gyulladáscsökkentő hatású, ízletes, zamatos biobor |
| Jelentős borai | Szarvas-Ószőlői Néró |
| Megjegyzések | hazai nemesítésű fajta, gombabetegségekkel szemben jól ellenálló. |
A Néró egy sötétkék színű, bőlevű, fűszeres zamatú csemegeszőlő-fajta. Az egyedüli csemegeszőlő, amiből vörösbor készíthető.[1] Csizmazia József és Bereznai László nemesítették 1965-ben az Eger 2 (Seyve-Villard 12375 sel.) és a Gárdonyi Géza (medoc noir x Csaba gyöngye) keresztezésével. Magyarországon 1993. óta államilag elismert fajta; de Svájcban és Brüsszelben is fajtaoltalmat kapott.
Leírása
Tőkéje erős növekedésű, nem túl sűrű vesszőzetű. Fürtje vállas vagy szárnyas, nagy, tömött, átlagtömege 200 gramm. Érésideje augusztus vége, szeptember eleje, a csemegeszőlők esetében szokatlanul magas beérési cukorfokkal (19-20 mustfok) és viszonylag magas savtartalommal a mustban (kb. 9,0 g/l sokéves átlagban). Szárazságra mérsékelten érzékeny, fagy- és téltűrése jó. Kedvezőtlen csapadékos időjárás esetén rothadásra hajlamos. Gombás betegségekkel (lisztharmat, peronoszpóra) szemben rezisztens.
Bora igazoltan gyógyhatású, gyulladáscsökkentő hatású.
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. [2008. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 12.)