Néró (szőlőfajta)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Néró
csemegeszőlő
Egyéb nevei Bornemissza Gergely 15
Eredet Magyarország
Nemesítő neve Csizmazia József, Bereznai László
Nemesítés alapfajtái Eger 2 (Seyve-Villard 12375 sel.), Gárdonyi Géza (medoc noir x Csaba gyöngye)
Továbbnemesítés fajtái Turán
Nemesítés éve 1965
Hazai elterjedtsége házikerti fajta
Általános elterjedtsége Magyarország
Fürt leírása vállas vagy szárnyas, nagy, tömött
Érési időszak augusztus vége, szeptember eleje
Érzékenység rothadásra hajlamos, szárazságra mérsékelten érzékeny
Művelésmód hosszúcsap
Borának jellemzői gyógyhatású, gyulladáscsökkentő hatású, ízletes, zamatos biobor
Jelentős borai Szarvas-Ószőlői Néró
Megjegyzések hazai nemesítésű fajta, gombabetegségekkel szemben jól ellenálló.

A Néró egy sötétkék színű, bőlevű, fűszeres zamatú csemegeszőlő-fajta. Az egyedüli csemegeszőlő, amiből vörösbor készíthető.[1] Csizmazia József és Bereznai László nemesítették 1965-ben az Eger 2 (Seyve-Villard 12375 sel.) és a Gárdonyi Géza (medoc noir x Csaba gyöngye) keresztezésével. Magyarországon 1993. óta államilag elismert fajta; de Svájcban és Brüsszelben is fajtaoltalmat kapott.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőkéje erős növekedésű, nem túl sűrű vesszőzetű. Fürtje vállas vagy szárnyas, nagy, tömött, átlagtömege 200 gramm. Érésideje augusztus vége, szeptember eleje, a csemegeszőlők esetében szokatlanul magas beérési cukorfokkal (19-20 mustfok) és viszonylag magas savtartalommal a mustban (kb. 9,0 g/l sokéves átlagban). Szárazságra mérsékelten érzékeny, fagy- és téltűrése jó. Kedvezőtlen csapadékos időjárás esetén rothadásra hajlamos. Gombás betegségekkel (lisztharmat, peronoszpóra) szemben rezisztens.

Bora igazoltan gyógyhatású, gyulladáscsökkentő hatású.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néró[1],[2], [3]