Ugrás a tartalomhoz

Nyáry Lőrinc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2020. július 31., 14:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források: kat)
Nyáry Lőrinc
Született1517
Bedegkér[1]
Elhunyt1550-es évek
Szucsány
Állampolgárságamagyar
HázastársaThúróczy Márta
GyermekeiNyáry Pál
Foglalkozása
  • arisztokrata
  • politikus
TisztségeHont vármegye főispánja (1542–1552)
SablonWikidataSegítség

Bedeghi Nyáry Lőrinc (1517 körül – Szucsány, 1558 vagy 1559) várkapitány, Hont vármegye főispánja, Berencs és Korlátkő ura, koronaőr.

Élete

Than Mór, Nyáry és Pekry elfogatása

Nyáry Ferenc halála után a király őt nevezte ki Hont vármegye főispánjává. Egyik vezetője volt annak a küldöttségnek, amely a Szent Koronát kísérte, amikor Szapolyai János özvegye, Izabella azt átadta I. Ferdinándnak, aki ezért koronaőrré nevezte ki. 1547-ben a stratégiai fontosságú Szolnok várának kapitányává nevezték ki. 1552 szeptemberében az észak felé nyomuló törökök nagy erőkkel ostromolták meg a várat, és a nagyrészt idegen zsoldosokból álló sereg az éj leple alatt megszökött, de Nyáry maroknyi hűséges emberével a végsőkig kitartott. Török fogságba esett, és a konstaninápolyi Héttoronyban raboskodott, ahonnan egy muzulmánná lett magyar, regőczi Huszár Imre csellel szabadította ki, akinek ezért hálából több falut adományozott. Történetének számos irodalmi feldolgozása született, és a szolnoki csata ihlette Than Mór Nyáry Ferenc és Pekry Gábor elfogatása című, 1853-ban készült kompozícióját, amely romantikus történeti festészetünk becses darabja.

Források

  • Nyáry Pál: Egy magyar főúr és kora. Budapest, 1938.

  1. Kaiserhof adatbázis. Lajos–Miksa Egyetem. (Hozzáférés: 2023. február 12.)