Nyomárkay István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. március 12., 19:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életpályája)
Nyomárkay István
Életrajzi adatok
Született1937. március 16.
Budapest
Elhunyt2020. augusztus 5. (83 évesen)
Ismeretes mintnyelvész, szlavista, filológus
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületnyelvészet, filológia
Kutatási területdél-szláv filológia, magyar-szláv kapcsolatok
Tudományos fokozatakadémiai doktor (1987)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetemegyetemi tanár (1989–2007), professor emeritus (2007–)
Más munkahelyekKossuth Lajos Gépipari Technikum (1961–1973)
Szakmai kitüntetések
Szent-Györgyi Albert-díj (2000)
Akadémiai tagságlevelező tag (2004), rendes tag (2010)

Nyomárkay István (Budapest, 1937. március 16. – Budapest, 2020. augusztus 5.[1]) magyar nyelvész, szlavista, filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei a dél-szláv filológia és a magyar–délszláv kapcsolatok. Jelentős szótárkészítő munkássága: Hadrovics Lászlóval közösen készített horvát–magyar, magyar–horvát, valamint szerb–magyar és magyar–szerb szótárat. 1999 és 2003 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatója.

Életpályája

1955-ben érettségizett a budapesti Eötvös József Gimnáziumban. 1956-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalom- és Nyelvtudományi (később Bölcsészettudományi Kar) magyar–délszláv (azaz horvát és szerb) szakán, ahol 1961-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. 1965-ben védte meg bölcsészdoktori disszertációját.

Diplomájának megszerzése után a budapesti Kossuth Lajos Gépipari Technikumban tanított tizenkét éven keresztül. 1973–1974-ben a leningrádi Zsdanov Egyetem (ma: Szentpétervári Egyetem), 1974–1975-ben a Zágrábi Egyetem magyar lektora. 1975-től az ELTE szláv filológiai tanszékének oktatója, kezdetben adjunktusi beosztásban. 1981-től egyetemi docensként dolgozott. 1987-ben vette át a tanszék vezetését, két évvel később egyetemi tanári kinevezését.

1993 és 1998 között a szláv tanszékcsoport, majd 2003-ig a Szláv és Balti Filológiai Intézet vezetője volt. Az intézetet és a tanszéket is 2003-ig vezette. Mellette 2002 és 2003 között az ukrán filológiai tanszék megbízott vezetője volt. 2007-ben professor emeritusi címet kapott. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1979-ben védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1987-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának lett tagja. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává választották. 2005-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának elnöke, 2008-ban az Irodalom- és Nyelvtudományi Osztály elnökhelyettese lett. Tagja a Doktori Tanácsnak is. 1997-ben a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette levelező tagjai sorába.

Akadémiai tisztségei mellett a tudományos élet más szervezeteiben is aktívan vesz részt: 1996-ban a Modern Filológiai Társaság, 1999-ben a Magyar Szlavisták Szövetségének elnöke. 1995-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság országos választmányának tagjává, 2004-ben alelnökévé választották. Ezenkívül nemzetközi téren a Nemzetközi Szlavisztikai Bizottság magyar nemzeti bizottságának elnöke, 2000-től a Studia Slavica Scientiarum Hungaricae című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője, emellett a Magyar Nyelv és a Zágrábban megjelenő Kroatologija szerkesztőbizottságának tagja. 2010-ben megalapította a filologia.hu online folyóiratot, amelynek főszerkesztői teendőit is átvette.

83 éves korában érte a halál hosszan tartó, súlyos betegség után.

Munkássága

Fő kutatási területei a délszláv filológia, a magyar–délszláv (szlovén, horvát, szerb) kapcsolatok, a horvát és a szerb nyelv jelene és a magyar nyelvészet egyes kérdései.

A nyelvészet területén a nyelvújítás kérdésköre és a nyelvtudomány-történet is foglalkoztatja. Nyelveink múltja és jelene című könyvében a magyar, a német és a délszláv (szlovén, horvát és szerb) nyelvek egymásra hatását, valamint a magyar és a délszláv nyelvek nyelvújítását vizsgálja, amely addig kevéssé kutatott terület volt. Rövid horvát és szerb nyelvtörténet című munkájában a két nyelv áttekintését két szempont alapján vizsgálta: egyrészt rendszertörténeti, másrészt szociopragmatikai szempontból. Hadrovics Lászlóval közösen a nevéhez fűződik a horvát-magyar, illetve szerb-magyar szótár megalkotása. Több mint százötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar, német, szerb, horvát és francia nyelven adja ki.

Díjai, elismerései

Főbb publikációi

  • Ein burgenländisch-kroatisches Evangelienbuch aus dem Jahre 1732 (1973)
  • Deutsche Lehnübersetzungen im Kroatischen und im Ungarischen (1976)
  • Német tükörfordítások a horvátban és a magyarban (1980)
  • Strane reci u srpskohrvatskom jeziku (1981)
  • Magyar nyelvkönyv idegen ajkúak számára; TIT Országos Központ, Bp., 1981
  • Fordítás és nyelvoktatás; szerk. Nyomárkay István; TIT Idegennyelv-oktatási Szakosztály, Bp., 1981
  • Szintaksza szavremenog szrpszkohrvatszkog (hrvatszkoszrpszkog) jezika; Tankönyvkiadó, Bp., 1983
  • Das erste handschriftliche Gebetbuch der burgenländischen Kroaten (1983)
  • Strane rijeci u hrvatskosrpskom (srpskohrvatskog) jeziku: Izdanje Demokratskog saveza juznih Slavena u Madarskoj (1984)
  • Nyomárkay István–Dujmov Szpomenka: Szerb-horváth (horváth-szerb) leíró nyelvtan és gyermekirodalom; Tankönyvkiadó, Bp., 1984
  • Szlavisztikai tanulmányok. Emlékkönyv Király Péter 70. születésnapjára; szerk. Gregor Ferenc, Nyomárkay István; ELTE Szláv Filológiai Tanszék, Bp., 1987
  • Ungarische Vorbilder der kroatischen Spracherneuerung (1989)
  • Gramatika srpskohorvatskog jezika (1989)
  • A magyar és a szerbhorvát nyelv kapcsolata (1989)
  • A magyarországi szláv nyelvtudomány bibliográfiája 1985-ig / Bibliografija vengerszkoj jazikovedcseszkoj szlavistyiki do 1985 g.; / szerk. Nyomárkay István et al.; ELTE, Bp., 1990
  • Magyarországi szláv kéziratok; főszerk. Nyomárkay István; ELTE Szláv Filológiai Tanszék, Bp., 1990–
  • Gradiscanskohrvatske isprave u Madzarskom Drzavnom archivu (1992)
  • A tükörfordításokról – különös tekintettel a szerbhorvátra (1993)
  • Horvát-magyar szótár (Hadrovics Lászlóval, 1996)
  • Sprachhistorisches Wörterbuch des Burgenlandkroatischen (1997)
  • Szerb-magyar szótár (Hadrovics Lászlóval, 1997)
  • A szerbhorvát nyelvkérdés (1997)
  • A nyelvhasználat udvariassági stratégiái I–II. (1998–1999)
  • Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz Gregor Ferenc válogatott írásaiból; vál., szerk. Kiss Lajos és Nyomárkay István, előszó írta Kiss Lajos; ELTE BTK, Bp., 1999
  • Szlavisztika a magyar felsőoktatásban; szerk. Nyomárkay István, Kálmán Ildikó, Vig István; ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszékén, Bp., 1999
  • A világ nyelvi képe az idegen szavak tükrében egy horvát drámában és magyar fordításában (2000)
  • Hungaro–Slavica, 2001. Studia in honorem Iani Bańczerowski; szerk. Nyomárkay István; ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, Bp., 2001
  • Anyanyelvi ébredés és hagyomány nálunk és szomszédainknál; Lucidus, Bp., 2002 (Kisebbségkutatás könyvek)
  • Croato-Hungarica. Uz 900 godina hrvatsko-mađarskih povijesnih veza / A horvát-magyar történelmi kapcsolatok 900 éve alkalmából; szerk. Milka Jauk-Pinhak, Kiss Gy. Csaba, Nyomárkay István; Katedra za hungarologiju Filozofskoga fakulteta Sveučilišta u Zagrebu–Matica hrvatska, Zagreb, 2002 (Biblioteka Hungarologica Zagrabiensis)
  • Horvát-magyar, magyar-horvát kisszótár (Hadrovics Lászlóval, 2003)
  • Nyelveink múltja és jelene; ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, Bp., 2004 (Opera Slavica Budapestinensia Linguae Slavicae)
  • A horvát és szerb szótárirodalom (társszerk., 2004)
  • Kis szláv lexikográfia; szerk. Nyomárkay István, Vig István;ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, Bp., 2004 (Opera Slavica Budapestinensia Linguae Slavicae)
  • A hazugság fogalmának képe a magyar nyelvben (2006)
  • Rövid szerb és horvát nyelvtörténet (2007)
  • Đuro Blažeka–Nyomárkay István–Rácz Erika: Mura menti horvát tájszótár; Tinta, Bp., 2009 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához)
  • Nyelvújítások Közép-Európában (2009)
  • A közép-kelet-európai nyelvek szellemi rokonsága (2012)
  • Szláv szomszédaink; Akadémiai, Bp., 2013 (Pont könyvek)
  • Filológia – a nyelvi kapcsolatok kutatásának tudománya. Magyar hatás a 16. századi horvát jogi terminológiában; MTA, Bp., 2014 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Nyelvi kölcsönhatás a szavak tükrében. A magyar-horvát nyelvi kapcsolatok múltja és jelene; MTA, Bp., 2014 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • A fordítás elméleti és gyakorlati kérdései. Tiszteletkötet Papp Andrea emlékére; szerk. Nyomárkay István, Nagy Sándor István; Modern Filológiai Társaság, Bp., 2019

Jegyzetek

Források

  • MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 819. old., ISSN 1787-288X
  • Szakmai életrajz az ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet honlapján
  • Rövid összefoglaló az MTA tagajánló részén[halott link]
  • Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán, publikációs listával
  • Hungaro-Slavica, 1997. Studia in honorem Stephani Nyomárkay; szerk. Janusz Bańczerowski; ELTE Szláv Tanszékcsoportja, Bp., 1997
  • Nyomárkay István; szerk. Pávics Krisztina, Módos Péter; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1999 (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások)
  • Nexus linguarum. Köszöntő kötet a 80 éves Nyomárkay István akadémikus tiszteletére; szerk. Lukács István; ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Szláv Filológiai Tanszék, Bp., 2016 (Opera Slavica Budapestinensia. Symposia Slavica)
  • Világkép és etimológia. Írások Nyomárkay István 80. születésnapjára. Az MTA Modern Filológiai Társaság tudományos konferenciájának előadásai, 2016. június 22.; szerk. Nyomárkay István, Papp Andrea; Modern Filológiai Társaság, Bp., 2017
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyomárkay_István&oldid=23672510”