Nikó Lina
| Nikó Lina | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1853. április 10. Kunszentmiklós |
| Elhunyt | 1905. július 26. (52 évesen) Budapest |
| Származás | magyar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nikó Lina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nikó Lina (Kunszentmiklós, 1853. április 10. – Budapest, 1905. július 26.) magyar operett- és népszínműénekes, komika.
Élete
Nikó Mátyás és Juhász Teréz lánya. Képzettség nélküli színészi pályáját 1868 októberében Pécsett kezdte, Károlyi Lajos társulatánál, majd 1872-től Szabadkára szerződött. 1873-tól négy éven keresztül a szegedi színháznál játszott, majd 1877-ben a pesti Népszínházhoz került egy évre. A „Vereshajú” című színműben lépett fel 1877. július 27-én először, kifejezetten rossz kritikát kapott.
| „ | ... jó színpadi alak, ügyes is, de sem beszélő, sem énekhangja nem kellemes, beszéde modoros és egyhangú | ” |
Ezután főként karakterszerepekben láthatta a közönség, és csupán a népszínházi „nagyok” árnyékában játszhatott (Blaháné, Pálmay Ilka, Hegyi Aranka és Komáromi Mariska). Miután az évad véget ért, csalódottan hagyta ott Budapestet.
1880-ban már komikai szerepkörben tűnt fel, ekkor Miskolcon, Marosvásárhelyt, Kassán játszott. 1895 nyarán a Városligeti Színkörben lépett fel, amikor Ditrói Mór meglátta az egyik előadáson, megkereste, és a hamarosan megalakuló Vígszínházban állást ajánlott neki. 1896-tól az újonnan megalakult Vígszínház kezdő társulatának volt a tagja, egészen haláláig.
| „ | ... egyike volt az igazán nagyoknak, méltó utóda az úttörő Szathmárynénak. A természet a legdúsabb komikai vénával áldotta meg, s mint elődje, kitűnő színésznői ösztönének köszönhette mindazt a sok sikert, amelyet oly bőven aratott fővárosi működése alatt. Ő is a primitív, tudatlan asszonyka volt, aki még az olvasással is hadilábon állt. Mennyit kínlódott szegény annak a sok francia meg angol névnek a kimondásával, amelybe oly gyakran belebotlott. Csodálatos ösztönét ugyanakkor gyakran bámultuk, mert bámulni való volt, amint a szájas házmesternét éppolyan tökéletesen alakította, mint a melegszívű anyát és mint a francia kerítőnőt. De az angol előkelő ladyt is éppoly méltósággal tudta eljátszani, akár a szerepköréből kiöregedett, ripacs operettprimadonnát | ” |
| – Bárdi Ödön | ||
1889. december 4-én került sor Nikó Lina 30 éves színpadi jubileumára.
| „ | Nikó Lina, a Vígszínház művésznője a minap meghalt a Vöröskereszt Kórházban, és vele a legkiválóbb magyar színésznők egyikét vesztettük el. Komika volt, mégpedig páratlanul mulatságos és kedves komika. (...) aranyos humora derűt és fényt árasztott. Ha azután lemosta a festéket és fölvette polgári ruháját, akkor egy szeretetre méltó, tisztes és erkölcsös, nyárspolgári külsejű asszony állott előttünk, akinek legfőbb gondja a leánya, akit tanítónőnek nevelt, aztán férjhez adott; és gyermeke születvén belőle Nikó Linából nagymama lett, mégpedig boldog és kedves nagymama! Szerette övéit és a pályáját, amelyet mint énekes primadonna kezdett meg. Lelkes és pontos színésznő volt, akinek halálát minden pályatársa és a közönség is mélységesen fájlal | ” |
| – Tolnai Világlapja, V. évf. 32. sz. - 1905. augusztus 6. | ||
Színházi szerepei
- Beöthy László: Béni bácsi - Sára
- Bisson: Államtitkár úr - Mariollené
- Bisson: A hálókocsik ellenőre - Montpepinné
- Guthi Soma-Rákosi Viktor: Tartalékos férj - Teréz
- Millöcker-Berla: Három pár cipő - Kudelmudel
- Molnár Ferenc: A doktor úr - Marosiné
- Potter: Trilby - Vinardné
- Ordonneau-Valabreque: Durand és Durand - Tourellené
- Sylvane: Végrehajtó - Octavie
- Szigeti I.: A csókon szerzett vőlegény - Nefelejcs
- Verga: A farkas - Filomena
Emlékezete
Halálát követően a közönség és a kollégák szobrot emeltek a Vígszínház előcsarnokában tiszteletére.