Nemzetközi Matematikai Diákolimpia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nemzetközi Matematikai Diákolimpia (angolul International Mathematical Olympiad, IMO) egy 1959 óta évente megrendezett diákverseny, a nemzetközi tudományos diákolimpiák legrégebbike. A hetvenes évekig a szocialista országok versenye volt, ma az egész világra kiterjed, kb. 80 állam vesz rendszeresen részt. Minden részt vevő ország régebben nyolc, ma hat versenyzőt küldhet. A díjakat (arany-, ezüst- és bronzérem) egyének, nem pedig országok kapják, de mindig készül izgatottan várt nem hivatalos országlista is, amit a versenyzők egyéni pontszámainak egyszerű összeadásával állítanak össze. A versenyzők életkora nem érheti el a 20 évet, és nem vehetnek részt középfokúnál magasabb iskolai képzésben.

Magyarország eddig három alkalommal adott otthont Nemzetközi Matematikai Diákolimpiának: a rangos verseny 1961-ben Veszprémben, 1970-ben Keszthelyen, 1982-ben pedig Budapesten került megrendezésre.

Az olimpia két napig tart, a versenyzőknek összesen 6 matematikai problémát kell megoldaniuk, naponta 4 és fél órát kapnak a három-három feladat kidolgozására. A problémák a matematika különböző területeiről valók, megoldásuk nem igényel középiskolainál magasabb szintű szaktudást. Minden feladat megoldása 7 pontot ér, így összesen 42 pontot lehet gyűjteni.

A helyezéseket a szerzett pontszám alapján osztják ki a következő módon: aranyérmet kap a versenyzők legtöbb pontot kapott 1/12-e, ezüstérmet a következő 2/12-ük, bronzérmet pedig a résztvevők soron következő 3/12 része. Aki nem nyer érmet, az dicséretet (honorable mention) kap, ha legalább egy problémát teljes egészében sikerült megoldania. Alkalmanként különdíjakat is kiosztanak.

A jelölés folyamata Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábbi versenyeredmények, tagozatos tanulmányi eredmények alapján összegyűjtött diákok egész éves feladatmegoldó, „olimpiai” szakkörön vesznek részt. Ezt 1961-2002 között Reiman István vezette, 2003 óta pedig Dobos Sándor tartja a foglalkozásokat.

A csapat kiválasztásához figyelembe veszik a Kürschák József Matematikai Tanulóverseny, az OKTV, a KöMaL pontversenye és a két olimpiai válogatóverseny eredményét is.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarországon legtöbben a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumból jutottak ki az olimpiára. 1962 óta nem volt olyan év, hogy fazekasos diák ne lett volna a csapat tagja, sőt az is előfordult, hogy az összes magyar versenyző ebből az iskolából került ki.
  • A román Ciprian Manolescu háromszor is maximális pontszámot ért el, vagyis 42-ből 42-t, ebből egy alkalommal ráadásul egyedül neki sikerült teljes pontszámot elérnie.
  • A legsikeresebb női versenyzők közül is kiemelhető Eugenia Malinnikova, aki kétszer 42, egyszer 41 ponttal nyert aranyérmet a Szovjetunió csapatában, így egyetlen ponttal marad el Manolescu teljesítményétől, illetve a német Lisa Sauermann, aki 2007-es ezüstérmét követően 4 aranyérmet (2008-2011) nyert, 2011-ben egyedüli maximális teljesítményt nyújtó versenyzőként.
  • Az amerikai Reid Barton volt az első, akinek sikerült 4 aranyérmet szereznie (1998-2001). Azóta ez eddig csak a német Christian Reihernek (2000-2003), aki 1999-ből már egy bronzéremmel is büszkélkedhet, valamint Lisa Sauermann-nak (2008-2011) sikerült.
  • 1994-ben az Egyesült Államok csapatának mind a 6 tagja 42 pontos eredményt ért el. Erről a Time magazin is megemlékezett.
  • Az ausztrál Terence Tao a legfiatalabb aranyérmes, 1988-ban 13 évesen érte el ezt az eredményt. Tao a megelőző két évben már nyert egy ezüst- és egy bronzérmet, ám ezt követően – egyetemi tanulmányainak megkezdése miatt – nem indult.
  • A legtöbb részvétellel Kunszenti-Kovács Dávid büszkélkedhet, aki 7 alkalommal szerepelt Norvégia csapatában[1], többek közt megszerezve az ország első aranyérmét. Dávid első olimpiai szereplésekor csak 11 éves volt.
  • Legeredményesebb magyar versenyzők: Lovász László és Pelikán József négy éven át (1963-1966) vettek részt a versenyen; 3-3 arany- és 1-1 ezüstérmet szereztek. (Mellesleg osztálytársak voltak.) Szintén három aranyérmet szerzett Terpai Tamás (1997-1999) és Rácz Béla András (2002-2004).
  • A magyar csapat vezetője 28 éven át Hódi Endre volt. (Vezető és zsűritag az 1-28. olimpiákon, kivéve a 20.-at, amelyen nem indult Magyarország)
  • Az olimpia szervezését irányító nemzetközi testület, az Advisory Board jelenlegi elnöke (2002 óta) Pelikán József, aki egyben a magyar csapat vezetője.
  • A magyar csapat 2014-ig 54 olimpián vett részt, ahol összesen: 78 arany-, 153 ezüst-, 89 bronzérmet és 9 dicséretet szerzett a 360 versenyző. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a 4. helyen áll a nemzetek összesített rangsorában.[2]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Matematikai Diákolimpia témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Reiman István – Dobos Sándor: Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák 1959-2003 Typotex 2003, Budapest ISBN 963-9548-04-9