Nemzeti Történeti Emlékpark
| Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark | |
 | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Ópusztaszer, Magyarország |
| Cím | 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68. |
| Alapítva | 1982. |
| Megnyílt | 1982. |
| Igazgató | Kertész Péter |
| Tulajdonos | ÓNTE Nonprofit Kft. |
| Elhelyezkedése | |
 Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 29′ 22″, k. h. 20° 05′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 22″, k. h. 20° 05′ 46″ | |
 | |
| Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark témájú médiaállományokat. | |
A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a Csongrád megyei Ópusztaszeren. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe.
A Rotunda
A Rotundában található az Emlékpark fő attrakciójának számító Feszty-körkép. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.
A Rotundában több más állandó kiállítás is található, közte:
- A világ körképei, mely harmincnégy körképet mutat be a 19. századból, amikor a körképek virágkorukat élték;
- a Promenád ami a Monarchia fénykorának, a 19. század végének egy nagyvárosi és egy kisvárosi utcáját mutatja be üzletekkel, korhű ruhát viselő viaszfigurákkal;
- Szer monostora mely a park területén állt egykori monostort mutatja be a régészeti leletek segítségével
2013-ban kiállították az 1897-ben készült, lengyel tulajdonban lévő Erdélyi körkép megtalált részeit is.
Külső kiállítások
Szabadtéri néprajzi gyűjtemény
A 'Szabadtéri néprajzi gyűjtemény' az ország skanzenjeinek egyike. 19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik, kialakítása 1978-ban kezdődött meg és azóta is tart. Az épületegyüttesek az ország különböző tájait mutatják be, a látogató betekinthet a 19. századi falvak és tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe, láthat iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt is. Itt tekinthető meg a kocsigyűjtemény és a mezőgazdasági gépek gyűjteménye.
Erdő és ember kiállítás
Az 'Erdő és ember kiállítás' jurtára emlékeztető vörösfenyő pavilonban látható. A kiállítás erdő, fák és ember kapcsolatát mutatja be. A kultúrtörténeti kiállítás az országban egyedülálló. Vele szemben kis kéttornyú ökumenikus kápolna található.
Nomád park
A 'nomád park' Eurázsia sztyeppéinek világát idézi fel, jurtákkal és téli szállásokkal. Itt lovasbemutatót is szoktak tartani.
Vízügyi kiállítás
A 'vízügyi kiállítás' ember és víz kapcsolatát mutatja be, a tutajozásnak, a fafeldolgozásnak, hajóépítésnek és halászatnak állít emléket. Egy fény- és hangeffektusokkal ellátott makett segítségével az 1879-es szegedi nagy árvíz tanúi is lehetünk.
A romkert az 1970 óta tartó helyi ásatás eredményeit és a monostor romjait mutatja be.
A koronás jurta szintén jurtára emlékeztető épület. Egy hatalmas, i. sz. 200 körül kikelt és 1956-ban elpusztult fa évgyűrűire a magyar történelem fontos évszámait vésték fel, magukat a történelmi eseményeket diorámák is bemutatják körülötte vitrinekben.[1]
Több emlékmű is található a park területén: Árpád-emlékmű és Árpád-liget a honfoglalás emlékére; katonai emlékmű, mely több mint ezer év magyar csatáinak állít emléket; a Szegedi kapu, domborművekkel; az 1945-ös földosztás emlékműve; földműves-emlékmű; megyék emlékköve a megyék első országos gyűlése emlékére.
A park területén ezenkívül erdei tanösvény, erdei tornapálya és játszótér is található.
Rendezvények
Az emlékpark számos rendezvénynek ad otthont évente. Húsvétkor a skanzenben a régi paraszti világ húsvéti hagyományait idézik fel. Májusban az innen nem messze született híres betyárnak, Rózsa Sándornak állít emléket a kétnapos Betyártoborzó. Itt rendezik meg évente az íjásztalálkozót is Kárpát-medence íjászai, valamint a motoros országgyűlést a motorosok. Júniusban zajlik Virágos Szent János ünnepe, a Nemzetközi Néptánc-találkozó, magyar és külföldi néptáncos csoportok részvételével. Augusztus 20-án a Szent István-napra kerül sor, ahol átadják Csongrád Megye Közgyűlésének Alkotói Díjait, és egész nap kulturális és folklór programok, vásárosok várják a látogatókat. Szintén augusztusban zajlik a dinnyenap, októberben a paprikanap. Az emlékpark ünnepéhez kapcsolódó szobori búcsú célja, hogy Szer üzenetét mind több ember ismerje és értse meg. A monostor romjai között tartott szentmisén adják át a Szer Üzenete díjat.
Képgaléria
-
Erődített monostor - magasból fotózva (Ópusztaszer) -
Erődített monostor - látkép madártávlatból (Ópusztaszer) -
-
-
-
-
Árpád-emlékmű
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
További információk
- Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szobrai a Szoborlap.hu oldalon
- A Nemzeti Történeti Emlékpark
- A Megyék Történelmi Szoborparkja a Csongrád Megyei Önkormányzat honlapján
- Ópusztaszer.lap.hu – linkgyűjtemény
- Trogmayer Ottó–Zombori István: Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark; 3. átdolg. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 1990 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Gaskó Béla: Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark, "Erdő és ember" kiállítás; TKM Egyesület, Bp., 1997 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Parkkalauz. Nemzeti Történeti Emlékpark Ópusztaszer; szöveg Juhász Antal, Pálfy Katalin, Trogmayer Ottó; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., Ópusztaszer, 1998
- Trogmayer Ottó: "...messzelátó hegy gyanánt szolgált...". Szer monostor templomának építéstörténete; német szövegford. Katona Tünde; Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága–Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Társaság, Szeged–Ópusztaszer, 1998
- Vajda János: Ópusztaszeri gyökereink. Történetek egy brigádról; közrem. Vajda Edit, Vajda Magdolna, Pápai Zoltán; Bába, Szeged, 1999 (Tisza hangja)
- Vályi Katalin–Zombori István: Ópusztaszer; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Ópusztaszer: a nemzet iskolája. Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark parkkalauz; Adler & Tsa., Ópusztaszer, 2001
- Ópusztaszer, Megyék Történelmi Szoborparkja; szerk. Tóth Attila; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., Ópusztaszer, 2001
- Legendák földjén. Fejezetek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark krónikájából; szerk. Tandi Lajos; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer, 2005
- Szűcs Árpád: A Feszty-körkép története a milleniumtól a millecentenáriumig; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., Ópusztaszer, 2006
- Konyhás István: Ópusztaszer. Történelem és természet / History and nature / Geschichte und Natur; TKK, Debrecen, 2007
- Nemzeti identitás, kulturális örökség, emlékezet és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark; szerk. Mód László, Simon András; SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2011
- Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark; szerk. Tarczali Anikó; Szülőföld, Gencsapáti, 2013 (Magyarország kincsestára...)
