Napenergia Magyarországon
Magyarországon - a világ többi országához hasonlóan - egyre nagyobb teret hódit a Napból származó energia közvetlen energiatermelésre való felhasználása.
A napenergia mindazonáltal továbbra is csak kisebb hányadát teszi ki a magyar megújuló áramtermelésnek, bár fejlődése töretlen.[1] 2015-ben a bruttó magyar villamosenergia termelés 10,5%-a (3159 gigawattóra) származott megújuló forrásból, ennek azonban csak 3%-a volt napenergia. (52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia aránya)[2] Az áramtermelés lényegében kizárólag a fotovillamosság elvén működő naperőművekkel történik. Az áramtermelés mellett a napkollektorokkal való hőtermelés is jelen van az országban.
A napenergia terjedése 2014-et követően felgyorsult, mind a háztartási kiserőművek, mind a nagyobb napelemparkok tekintetében. Egyre jelentősebb rekordok dőlnek meg, 2020 április 5-én például rövid ideig a napenergia Magyarország teljes áramtermelésének 27,3 százalékát adta.[3]
| 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 3. negyedév |
| 2 | 4 | 12 | 35 | 77 | 168 | 225 | 300 | 640 | 1277 | 1920 |
A magyar erőművek jellemzése
A magyar fotovillamos erőművek többsége háztartási méretű kiserőmű. Ezeket tipikusan családi házak és más épületek tetőzetén helyezik el, ellátva a tulajdonos áramfogyasztását. Az erőművek többsége ugyanakkor a villamos hálózatra van csatlakoztatva, így a fölösleges áramot más fogyasztók is felhasználhatják. (Az erőmű tulajdonosa pedig akkor, ha nem süt a nap, a hálózatról kap áramot. A megfelelő árú és teljesítményű akkumulátorok elterjedéséig a naperőművek változó teljesítménye - hasonlóan a szélerőművekhez - komoly kihívást jelent.) 2014 végéig 8829 háztartási méretű naperőművet jelentettek be, 68,13 MW csúcsteljesítménnyel.[7]
2016 decemberében több mint 2000, többnyire kiserőmű építésére irányuló kérelem érkezett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), ami a magyar napenergia teljesítmények gyors növekedését eredményezte.[8] 2017 végén már a háztartási méretű naperőművek csúcsteljesítménye 239 960 kW-ot tett ki.[9]
A kiserőművek mellett több nagyobb teljesítményű naperőmű is épült Magyarországon, részben magán, részben állami és uniós forrásból. Ezek az erőművek azonban csak magyar viszonylatban számítanak nagynak, hiszen a legnagyobb, a kaposvári naperőmű (100 MW) csúcsteljesítménye is jóval kisebb a világ más részein található legjelentősebb, 500 MW feletti csúcsteljesítményű óriás naperőművekénél (Longyangxia Dam, Solar Star, Charanka).
Jelentősebb magyar naperőművek listája
- Kaposvári napelempark 100 MW (2021)[10]
- Paksi naperőmű 20,6 MW (2019)[11]
- Mátrai naperőmű (Bükkábrány) 20 MW (2019) [12]
- Felsőzsolcai naperőmű 20 MW (2018) [13]
- Százhalombattai naperőmű 17,6 MW (2018)[14]
- Mátrai naperőmű (Visonta) 16 MW (2015)[15]
- Pécsi naperőmű 10 MW (2016)[16]
- Csepregi naperőmű 5,5 MW (2018)
- Vépi naperőmű 4,5 MW (2018)
- Sajóbábonyi naperőmű 0,5 MW (2016)[17]
- Bojti naperőmű 0,499 MW (2015)[18]
- Sellyei naperőmű 0,499 MW (2013)[19]
- Szombathelyi naperőmű 0,385 MW (2016)[20]
Tervezett naperőművek
Nógrád megyében Szügy településen 16,5 MWp csúcsteljesítményű napelempark épül. [21] 2019-ben Pellérden egy 18,2 MWp csúcsteljesítményű naperőmű épül. [22] Győr-Moson-Sopron megyében Und és Pusztacsalád településen 2-2 darab egyenként 0,572 MWp csúcsteljesítményű naperőmű épül. [23]
Környezeti hatások
Míg a kisméretű napelemes erőműveket tipikusan épületek tetejére, addig a nagy PV-erőműveket rendszerint a talajra telepítik, de napjainkban akadnak példák víz felszínén lebegő naperőművekre[24][25][26] is.
A napelemparkok területigényével kapcsolatos hazai kutatások szerint a fajlagos fotovoltaikus kapacitás telepítéséhez szükséges földterület nagysága megawattonként átlagosan 2,4-2,6 hektár. Túlbecsléssel számolva, ha a napelem modulokkal fedett terület csupán negyedét teszi ki a teljes napelempark területének, akkor a fotovoltaikus kiserőművekre ezidáig kiadott engedélyek alapján a napelemparkok fajlagos kapacitásának területigénye hazánkban megawattonként átlagosan 2,4 hektár. Ezen számítások alapján 3000 és 7000 megawatt közötti PV-kapacitás kiépítéséhez közel 7000 és 17000 hektárnyi földterületre lenne szükség hazánkban, ami például Magyarország teljes területének csupán a 0,08-0,18%-át jelenti, de az összes termőterület, mezőgazdasági terület vagy szántóföld esetében is csak minimális (0,1-0,39% közötti) hányadot képvisel.[27] Napelemek telepítésére közel 405000 hektárnyi kedvezően beépíthető felület található Magyarországon.[28] Jellemzően a nagyobb napelemparkok fajlagos területfelhasználása a kisméretű napelemes erőművekhez képest kedvezőbben alakul.
Bár a napelemek alatt természetesen lehet gyep, ami jóval kevesebb szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit az adott területre esetlegesen telepíthető erdő tudna, ugyanakkor a különféle energiatermelési módok közül a karbonsemleges technológiák – például a napelemparkok – környezetbarát villamosenergia-termelése képes közvetetten csökkenti a teljes hazai szén-dioxid- és egyéb károsanyag-kibocsátást, ami környezeti hatását tekintve erdők telepítésével egyenértékű. A globális éghajlatvédelem érdekében az Európai Bizottság szektorális megközelítést alkalmaz, melynek lényege, hogy minden energiaigényes ágazat meghatározott mértékben fokozatosan mérsékelje kibocsátását. Ennek eszközeként 7 fő stratégiai építőkövet (1. energiahatékonyság, 2. megújuló energiaforrások, 3. tiszta közlekedés, 4. versenyképes, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság, 5. intelligens hálózati infrastruktúra, 6. körforgásos biogazdaság és szénelnyelők, 7. szén-dioxid-leválasztás és -tárolás) határoz meg, amelyek komplex alkalmazásával kerülhetünk a legközelebb a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdasághoz.[29]
Nemzetközi szinten a növénytakaróval nem fedett területek (pl. sivatagok) energetikai célú hasznosítása jelenthet megoldást, de ez Magyarország esetében nem releváns. Hazánkban a nyíltszíni bányászati területekre vagy meddőhányókra telepítés egy lehetséges – nem kizárólagos – alternatíva a PV-beruházásoknak. Ugyanakkor figyelmet érdemelnek a mezőgazdasági területek agrofotovoltaikus hasznosítása kapcsán elvégzett kísérletek is, melyek a komplex területhasznosítási megoldásokban rejlő pozitív lehetőségeket veszik górcső alá.[30][31]
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ http://magyarepitok.hu/rohamtempoban-bovul-hazai-napenergia-felhasznalas
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
- ↑ https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/napenergia_boom-rekord-greenpeace-metar-klimaterv-napelem.703964.html
- ↑ Archivált másolat. [2017. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ http://24.hu/fn/gazdasag/2015/04/24/ugrasszeruen-megnott-a-haztartasi-meretu-kiseromuvek-szama/
- ↑ http://www.alternativenergia.hu/jelentosen-nohet-a-naperomuvek-szama-magyarorszagon/78990
- ↑ [3]
- ↑ Elkészült Kaposvár giganapelemparkja, februártól indul a termelés. Kaposvár Most, 2021. január 15. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ http://www.origo.hu/gazdasag/20181123-atadtak-magyarorszag-legnagyobb-naperomu.html
- ↑ https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/energiatarolas-ausztralia-napelem-eromu.680273.html
- ↑ http://www.origo.hu/gazdasag/20181123-atadtak-magyarorszag-legnagyobb-naperomu.html
- ↑ Üzemel a Solar Park Százhalombattán. www.hirtukor.hu. (Hozzáférés: 2018. november 10.)
- ↑ http://www.mert.hu/atadtak-magyarorszag-legnagyobb-naperomuvet
- ↑ http://24.hu/fn/gazdasag/2016/04/28/atadtak-pecs-42-milliard-forintbol-epult-naperomuvet/
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
- ↑ http://www.alternativenergia.hu/napelem-park-epul-bojton/72750
- ↑ http://www.bama.hu/baranya/kozelet/naperomu-epult-sellyen-523512
- ↑ http://www.alternativenergia.hu/185-csalad-aramfogyasztasat-valtja-ki-a-szombathelyi-naperomu/76425
- ↑ Egymás után indulnak a naperőmű beruházások Magyarországon. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Viz/2019_03_12/naperomu_epul_a_pecsi_uranbanya_helyen
- ↑ https://www.sopronmedia.hu/cikkek/naperomu-epul-undon-es-pusztacsaladon
- ↑ Emiliano Bellini. „A floating solar island archipelago”, 2019. május 6. (Hozzáférés: 2019. október 14.) (angol nyelvű)
- ↑ Singapore’s National Water Agency. „PUB pursues large-scale floating solar deployment at Tengeh Reservoir while EDB explores potential for 100MWp system”, 2018. október 30. (Hozzáférés: 2019. október 15.) (angol nyelvű)
- ↑ Szűcs Gábor. „Vízen lebegő naperőművek?”, 2019. június 10. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
- ↑ A hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac modellezése és ellátásbiztonsági elemzése 2030-ig különböző erőművi forgatókönyvek mellett (PDF) (magyar nyelven), Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK), p. 173-175. o. (2019)
- ↑ Pálfy Miklós. „A napenergia fotovillamos hasznosítása” (magyar nyelven) (PDF). Magyar Tudomány (Magyarország) 2017 (05), p. 534-536. o. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
- ↑ Tiszta bolygót mindenkinek COM(2018) 773 final (magyar nyelven). Európai Bizottság, 2018. november 28. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
- ↑ Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems: Agrophotovoltaics: High Harvesting Yield in Hot Summer of 2018 (angol nyelven), 2019. április 12. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
- ↑ Hardi Péter. „Mi terem a napelem alatt?”, 2019. május 13. (Hozzáférés: 2019. október 15.) (magyar nyelvű)