Nagy búvárpoloska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy búvárpoloska
CorixaPunctata.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Poloskák (Heteroptera)
Család: Corixidae
Nem: Corixa
Faj: C. punctata
Tudományos név
Corixa punctata
(Illiger, 1807)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy búvárpoloska témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy búvárpoloska témájú médiaállományokat.

A nagy búvárpoloska (Corixa punctata) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjéhez, ezen belül a poloskák (Heteroptera) alrendjéhez és a Corixidae családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy búvárpoloska Európától Közép-Ázsiáig megtalálható. Elterjedési területén rendszeresen előfordul és gyakori.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy búvárpoloska mintegy 1.5 centiméter. Alapszíne sötétbarna, az előhát és a szárnyfedő sima, rajtuk világossárga vagy barna harántcsíkok vagy foltok húzódnak. Megjelenésében és életmódjában a hátonúszó poloskához (Notonecta glauca) hasonlít, de nem a hátán úszik, mivel a levegőt szárnyai alatt, valamint nyaka és előháta között tárolja. A víznél ugyancsak könnyebb, ezért ha nem úszik, valami növénybe kell kapaszkodnia a víz fenekén, hogy fel ne emelkedjék. Felfelé úszni csak levegővétel céljából szokott. Hátulsó lába ússzólábbá módosult.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy búvárpoloska állóvizek, tócsák és kisebb tavak lakója. Az újonnan létesített vizeket hamar benépesíti. A vízipoloskák közül egyedül a búvárpoloskák képesek közvetlenül a vízből startolni: erőteljes úszólábukkal áttörik avízfelszínt, szétnyitják száraz szárnyukat, és tovarepülnek. A vizet este gyakran elhagyják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.