Ugrás a tartalomhoz

Naas (Ausztria)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Turokaci (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. január 16., 09:40-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Fordítás)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Naas
Hagyományos stájer parasztház Naasban
Hagyományos stájer parasztház Naasban
Naas címere
Naas címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásWeizi járás
Irányítószám8060
Körzethívószám03172
Forgalmi rendszámWZ
Népesség
Teljes népesség1377 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Terület20,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 00″, k. h. 15° 35′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 00″, k. h. 15° 35′ 40″
Naas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Naas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Naas osztrák község Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 1377 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Naas a Weizi járásban
Sturmberg vára
A Katerloch barlang

Naas a kelet-stájerországi régióban fekszik az Weizbach folyó mentén. Legmagasabb pontja az 1271 m magas Patscha. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Affental (783 lakos 2018-ban), Birchbaum (187), Dürntal (77), Gschaid bei Weiz (73) és Naas (257).

A környező önkormányzatok: északra Sankt Kathrein am Offenegg, keletre Thannhausen, délkeletre Weiz, délre Mortantsch, délnyugatra Gutenberg-Stenzengreith, északnyugatra Passail.

Története[szerkesztés]

Naas területére a 6. században szlávok költöztek, a mai helynevek jelentős része szláv eredetű. A falu első írásos említése a 12-13. századból származik, amikor a salzburgi érsek németeket telepített a térségbe. Szintén a 12. században dokumentálták először Sturmberg várát, amelyet első névről ismert tulajdonosa egy bizonyos Gebhard nevű lovag 1216-ból. A Sturmbergek az érsek vazallusai voltak, birtokukhoz 53 jobbágytelek és 9 majorság tartozott. 1425 körül a család kihalt, a birtokot a Radmannsdorfok örökölték. A falu a későbbiekben a gutenbergi és a thannhauseni uradalmakhoz is tartozott, majd Weiz városának várnagya uralta. Miután 1848-ban eltörölték a feudális birtokrendszert, 1850-ben megalakult a községi önkormányzat. A község területén lévő hágókon két kereskedelmi útvonal is átvezetett, mindkettő észak felé, a Passaili-medencébe. Jelentőségük a Weiz-szurdokon átvezető út 1883-as megnyitása után még inkább megnövekedett.

Lakosság[szerkesztés]

A naasi önkormányzat területén 2018 januárjában 1377 fő élt. A lakosságszám 2001-ig növekedett (1381 fő), azóta stagnál. 2015-ben a helybeliek 97,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 94,6%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 2,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a községben.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Sturmberg várának romjai
  • a Weiz-szurdok és a Rába-szurdok
  • a Grasslhöhle és a Katerloch cseppkőbarlangok

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Naas (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.