Mérték

A „mérték” szót sokféle, bár egymástól nem független értelemben használhatjuk.

• A matematikában:
  • Mértéknek nevezzük (angol „measure”) a terület, térfogat és valószínűség fogalmainak és hasonlóknak közös általánosításait (bizonyos halmazfüggvényeket).
  • A metrikus terekben definiálható, a köznapi távolsággal a legszorosabb kapcsolatban álló metrika fogalmát magyarul a „mérték”-nek fordíthatnánk, azonban ennek kevés köze van a „measure”-fogalomhoz, így az egyértelműség kedvéért általában magyarul is a metrika kifejezést használjuk e fogalomra (kivéve konkrétan definiált metrikák esetén).

• A fizikában
  • a fizikai mennyiségek mértékei a bevezetett mértékegységek. Lásd még mérés.
  • egy ábeli vagy nemábeli lokális fázisinvarianciához (mértékinvarianciához) tartozó állapotok közül az egyiket kiválasztó feltétel (gauge) (ld. mértékszabadság)

A köznapi életben néha a „határ”, „korlát” szó jelentésével egyezően is használjuk:

• A gasztronómiában a túlzott mennyiségű fogyasztás kerülését jelenti.

Semleges értelemben is használjuk:

• A ruházat készítésekor egy adott személyre jellemző méretek együttese.

Idézet

„Est modus in rebus, sunt certi denique fines”.

(Horatius: Szatírák I. 1. 106.)

További információk

• a Tao a mértékről