Márk Márkus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 17., 07:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
Márk Márkus
Született1837. szeptember 1.
Ispánmező
Elhunyt1907. december 19. (70 évesen)
Budapest
GyermekeiMárk Lajos
Foglalkozásaközgazdász
SablonWikidataSegítség

Márk Márkus (Ispánmező (Szolnok-Doboka megye), 1837. szeptember 1.Budapest, 1907. december 19.) magánzó és közgazdasági író, Márk Lajos festőművész és grafikus édesapja.

Életútja

Márk Lajos földbirtokos és Sámuel Aranka fia. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárt végezte; hallgatta egy ideig a jogot az akkor Nagyszebenben fennállott jogakadémián; de miután nagy hajlamot érzett a közgazdaság és a társadalmi problémák iránt, ott hagyta a jogot és kizárólagosan a közgazdasági kérdéseknek szentelte egész tevékenységét. Később Budapesten élt.

Cikkei az Egyetértésben (1880. 169. sz. Az első járadékkal kapcsolatos földhitel- és közgazdasági egylet, 1888. július 27. Kossuth és a regale megváltása. Válasz); a Budapester Tagblattban (1888. április 22., 25. Die Regalien-Frage, május, június Spiritus-Briefe, július 22. Kossuth und die Regalienablösung, szeptember 20. Zur Regalienablösung); a Budapesti Naplóban (1898. január 23–24. Mezőgazdasági községi közraktárjegyek, 1900. augusztus 12–14. A mezőgazdasági hitelkérdés megoldása) sat.

Munkái

  • Az első járadékkal kapcsolatos földhitel és közgazdasági egylet alapszabályainak tervezete. Bpest, 1880. (Németül. U. ott, 1880.)
  • Das neue landwirtschaftliche und Bodencredit-System sammt Motivenbericht. U. ott, 1880.
  • Prospect der auf Grund des Markus Mark'schen Neuen Kredit-Systemes gegründeten Ersten landwirtsch. Kredit- und Grundbesitz Rentenbank. U. ott, 1884.
  • Unser volkswirthschaftliches Programm und unser Grundprincip. U. ott, 1885.
  • Javaslat a regále megváltása tárgyában. Beterjesztetett a nagym. m. kir. pénzügyminiszter úrhoz 1887. márcz. Ugyanott. (Németül. U. ott, 1887.)
  • Le nouveau Système de Loterie. Róma, 1891.
  • A valuta. Világ-problema. A jelenleg stabilis és csereértémérőként tényleg functionáló elem kipuhatolására. Nyilt levél az európai napi- és szaklapok közgazdasági rovat szerkesztőihez. Bpest, 1894. (Németül. bővítve. U. ott, 1894. Francziául. U. ott, 1894.)
  • Das neue Lottosystem. U. ott, 1895.
  • Die bleibende Abstellung der regelmässig eintretenden Geldknapheit der Welt. U. ott, 1896. (Francziául. U. ott, 1896.)
  • A mezőgazdasági válság gyökeres és állandó megszüntetése. A gabona és az összes iparczikkek ára alacsony voltának valódi kútforrása. Válasz a nemzetközi gazdacongressusnak a valutakérdésre és a nemzetgazdasági válságra vonatkozólag előterjesztett kérdésekre. U. ott, 1896.
  • Das Gold – nicht mehr Gold. Die Tauschkraft Einheiten lautenden Banknoten. Ugyanott, 1897.
  • Kulcs a kvótakulcshoz. U. ott, 1898. (Németül. U. ott, 1898.)
  • Kibontakozás. A magyar állam és az osztrák állam parlamenti és kormányzási problémáinak megoldása. U. ott, 1899.
  • Néhány kérdés a paktumot aláírt ellenzéki pártokhoz. U. ott, 1899. (Clio álnévvel).
  • Egy szerény vélemény a trónörökös házassági nyilatkozatának beczikkelyezéséről. U. ott, 1900.
  • Das landwirtschaftliche Gemeinde-Lagerhaus-System. U. ott, 1901.

Források

További információk