Ugrás a tartalomhoz

Máriássy Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2019. március 22., 21:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Félrevezető link javítása)
Máriássy Béla
Született1824. október 23.
Berzéte
Elhunyt1897. október 5. (72 évesen)
Zsadány
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabirtokos,
publicista,
országgyűlési képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
SablonWikidataSegítség

Markus- és batizfalvi Máriássy Béla (Berzéte (Gömör megye), 1824. október 23.Hernádzsadány (Abaúj-Torna megye), 1897. október 5.) birtokos, publicista és országgyűlési képviselő.

Élete

Máriássy Zsigmond és négyesi Szepesy Mária fia. Tanulmányait otthon végezte, a bölcseletet és a jogot Pesten hallgatta és Pozsonyban jurátuskodott. Már 1843-ban részt vett a közügyekben. 1844-ben beutazta Angliát és Franciaországot. 1848-ban nemzetőri kapitány volt és részt vett a budaméri csatában. 1855-ben lakását Pest megyébe tette át. 1861-ben a nagyabonyi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjének és ő a Határozati Párthoz csatlakozott. 1864 márciusában elfogaták és az Almásy-féle mozgalomban való részvéttel vádolták meg; mivel azonban részességét bebizonyítani nem tudták, száz napi fogság után szabadon bocsátották. Tevékeny részt vett Pest vármegye közügyeiben egész az 1870-es évek végeig. 1869-ben a nagyabonyi kerületben, 1872-ben a szászsebesiben választották meg képviselőnek; ezen év május végén egy kirándulás alkalmával, lovai elragadták, kocsija feldőlt és jobb karja szétzúzódott melyet le kellett vágni; ezentúl balkezével írt. 1875-ben a politikától végkép visszalépett, mire Győrbe, majd Sárvárra vonult és egész munkásságát a történetírásnak szentelte.

A Jövő c. szélsőbaloldali lapnak 1862-63-ban lapvezére volt; cikkeket írt a Honba (1864. 287., 290. sz. Magyar földbirtok és idegen tőke, 1865. 20. és köv. sz. Anyagi helyzetünk sat.) és a Magyar Ujságba (1867. 117. sat. sz. Megye, 1868.).

Munkái

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1869-75.) vannak.

Források