Mozgás (fizika)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Crimea (vitalap | szerkesztései) 2021. február 8., 17:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:153B:1900:91EE:5A51:9EC8:C453 (vita) szerkesztéséről 80.98.19.73 szerkesztésére)

A mozgás a fizikában egy test helyének megváltozása az idő és egy viszonyítási pont viszonylatában. A mozgást általában olyan mennyiségekkel adjuk meg, mint az elmozdulás, irány, sebesség, gyorsulás, és idő.

Ha a test helyzete az idő viszonylatában egy adott vonatkoztatási rendszeren belül nem változik, arra azt mondjuk, hogy a test mozdulatlan vagy nyugalomban van. Newton első törvénye értelmében egy test mozgása nem változhat meg, amíg külső erőhatás nem éri; ez a tulajdonság tehetetlenség néven ismeretes.

Az Einstein-féle relativitáselmélet kimondja, hogy az univerzumban nincsen abszolút viszonyítási pont, tehát abszolút mozgás nem létezik; minden test csak a saját vagy egy külső pont vonatkoztatási rendszeréhez képest lehet mozgásban.