9. zongoraverseny (Mozart)

Wolfgang Amadeus Mozart Esz-dúr zongoraversenye, a Köchel-jegyzék-ben 271 szám alatt, a köztudatban mint „Jeunehomme-koncert” szerepel.

Keletkezése-története

Wolfgang Amadeus Mozart az Esz-dúr zongoraversenyt, 1777-ben Salzburgban írta.

Jeunehomme (ejtsd: zsönom) kisasszony a maga idejében jó nevű francia zongoraművésznő volt, aki 1776-ban feltehetően Salzburgban is megfordult. Mozart az ő számára komponálta ezt a koncertet. Sajnos pontosan nem tudták megállapítani, ki volt a nevezett művésznő; Michael Lorenz arra jutott, hogy tulajdonképpen Victoire Jenamyról van szó, Jean George Noverre lányáról, aki egy híres táncos és Mozart barátja volt.

Szerkezete, jellemzői

A mű hangszerelése a következő: szóló-zongora, 2 oboa, 2 kürt, vonósok (2 hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő)

Tételei:

1. Allegro
2. Andantino
3. Rondeau. Presto

A darab nem egy szempontból mutat fejlődést a korábbi zongoraversenyekhez képest. Újdonság erejével hat mindjárt a zongora belépése, amely ezúttal nem várja meg a tutti bevezetőjét, hanem nyomban „beleszól” a legelső témába, és részt vesz annak kialakításában. De újszerű a hosszan tartó trillázás is, amely a „tulajdonképpeni” szóló-belépést előkészíti. A megnyitó témafej egyébként nem áll egyedül Mozart életművében; moll formájában a g-moll vonósötös főtémájaként vált utóbb híressé. A c-moll hangnemű lassú tétel fennkölt hangú énekbeszéd, amelyhez hasonlót Jean-Philippe Rameau vagy Christoph Willibald Gluck operáiból ismerhetett Mozart. A zárótétel ugyancsak operai fogantatású, de ezúttal a vígoperák látványos-mozgalmas fináléit idézi fel, mint „közjáték” pedig négy variációval kibővített Asz-dúr menüett illeszkedik a rondó epizódjai közé.

Mozart az első és második tételhez két kadenciát is írt.

Ez a mű Mozart életművében az első nagyobb alkotás, ezért Alfred Einstein elnevezte „Mozart eroicájának”.

Ismertség-előadási gyakoriság

Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban igen gyakran szereplő darab, egyike a leggyakrabban felhangzó, legnépszerűbb Mozart zongoraversenyeknek.

Források

• Pándi Marianne:Hangverseny-kalauz II. Versenyművek Zeneműkiadó, Budapest 1973.
• RTV Részletes, 2006. évfolyama, Magyar Rádió Zrt.-HU ISSN 1418-3544
• Hutchings, A. 1997. A Companion to Mozart's Piano Concertos, Oxford University Press. ISBN 0-198-16708-3