Mono-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mono-tó
Wfm mono lake landsat.jpg
Országok  Amerikai Egyesült Államok
Hely Mono megye, Kalifornia
Elsődleges források Rush Creek
Elsődleges lefolyások nincs
Hosszúság 7.5 km
Szélesség 7.5 km
Felszíni terület 180 km2
Átlagos mélység 17 m
Legnagyobb mélység 48 m
Part hossza 25 km
Tszf. magasság 1944 m
Szigetek Negit, Paoha és sok kis sziget valamint kiemelkedő sziklák
Elhelyezkedése
Mono-tó (Kalifornia)
Mono-tó
Mono-tó
Pozíció Kalifornia térképén
é. sz. 37° 59′ 46″, ny. h. 119° 02′ 23″Koordináták: é. sz. 37° 59′ 46″, ny. h. 119° 02′ 23″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mono-tó témájú médiaállományokat.

A Mono-tó (Mono Lake) egy lefolyástalan, mocsaras sós tó Mono megyében, Kaliforniában, Lee Vining település közelében.[1]

A Mono-tó a Mono-medencében alakult ki, mely egy lefolyástalan medence, nincs kifolyása az óceán felé. Mivel a tónak nincs kifolyása, feldúsult benne a só, és lúgos lett a víz. Ez a sivatagi tó egy szokatlan ökoszisztéma része lett, a sórák kedvelt élőhelye, és ennek következtében milliónyi költöző madár látogatja a medencét, akik itt fészkelnek.[2][3] A tó környékén élnek a Kutzadika indiánok, kik a tóban élő lugos légy lárváiból táplálékot nyernek. Korábban a tó vizét leterelték Los Angeles vízellátása céljából, de a helyi közösség ezt megakadályozta és jogi úton kényszerítették Los Angeles városát, hogy táplálja vissza a vizet.

Geológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A medence 5 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkáni tevékenység nyomán.[4] A Mono Lake 760 000 éve alakult ki egy nagyobb tó maradványaiból, mely egykor befedte Nevada és Utah mai területét. A legutóbbi jégkorszak idején a tó 270 méter mély lehetett.[5] Jelenleg a Mono Lake egy geológiailag aktív terület a Mono-Inyo kráterek vulkanikus láncolatában. A legutóbbi vulkánkitörés 350 éve volt, melynek nyomán képződött a Paoha-Sziget.

Limnológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tó közel 280 millió tonna oldott sót tartalmaz. A só koncentrációja függ a tó vízszintjétől, mely változó. 1941 előtt 50 gramm/liter volt a koncentráció (az óceánok vize 31,5 g/l). 1982-ben 99 g/l lett a tó szintjének csökkenése miatt. 2002-ben 78 gr/l volt és azt várják, hogy 69 gr/l szinten stabilizálódik .[6] A múltban a tó meromiktikus volt, vagyis kémiai rétegződést mutató tó volt, ahol nem keveredik az alsó sósabb réteg a felső kevésbé sós réteggel.[7]. A változásokat az 1994 és 2004 közötti elterelés okozta. Jelenleg a tó meromixis jelegű, vagyis a rétegek keverednek. Eredetileg a tó monomiktikus volt, ami azt jelenti, hogy évente legalább egyszer a mélyebb részek keveredtek a sekélyebb részekkel, és ezáltal oxigén és egyéb ásványok jutottak a mélybe.[8]

Állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magas sótartalom és a lúgosság miatt (pH=10) őshonos halak nem élnek a tóban.[9] Sórákok (Artemia monica)egy faja endemikus élőlények a tóban. Egy melegebb nyári hónapban 4-6 billió rákocska lakik itt. Ezek a rákok emberi fogyasztásra alkalmatlanok, de a tavat látogató madarak egyik fő tápláléka. A sórákok mikroszkopikus algákat esznek. Az élelemlánc ezeken az algákon alapul. Márciusra zöldell a tó a sok algától.[10] A lugos légy (Ephydra hians) a tó partjai mellett él, és betokozódik egy kis légbuborékba, ahol tojást rak le. Ezek a legyek fontos táplálékaik a költöző madaraknak, akik ide látogatnak. Közel 2 000 000 vízimadár 35 faja látogatja a Mono Lake vizeit. Itt pihennek és fészkelnek. Néhány idelátogató madárfaj: amerikai gulipán, ékfarkú lile, szalonkafélék, feketenyakú vöcsök, halaropus, vékonycsőrű víztaposó.[11] A költöző madarak mellett van néhány faj, akik hónapokat töltenek a tónál. A Nagy Sóstó után a Mono Lake a második legnagyobb költőhelye a kaliforniai sirálynak.

Őshonos amerikaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mono-tó indiánjai az északi Paiutékhoz tartozó Kutzadikok. A Kutzadikok takarmányozásra használták a lugos légy lárváit.[12].[13] A “Mono” kifejezés a "Monachi"-ból ered, mely egy Yokut kifejezés azokra a törzsekre, akik a Sierra Nevada lankáin éltek.[14] Jelenleg a Mono Rezervátum Big Pine és Bishop környékén van, valamint Fresno megyében, Kaliforniában.

Konzerválási erőfeszítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tavat többször is kiszáradás veszélye fenyegette (vizelterelés, stb.) A Kaliforniai Vízügyi Felügyelőség rendeletet adott ki a tó megmentésére és stabilizálásra 1994-ben. 1941-ben 1956 m volt a tó szintje (tengerszinttől), 2012-ben 1946 m volt. A cél: 1948 m vízszint stabilizálása, az idönkénti száraz évszakok ellenére is.[15].

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tierney, Timothy: Geology of the Mono Basin. (hely nélkül): California: Kutsavi Press, Mono Lake Committee. 2000. ISBN 0939716089  
  • Harris, S.L: Fire Mountains of the West: The Cascade and Mono Lake Volcanoes. (hely nélkül): Mountain Press. 2005. ISBN 9780878425112  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sablon:Gnis
  2. Birds of the Basin: the Migratory Millions of Mono. Mono Lake Committee. (Hozzáférés: 2010. december 2.)
  3. Carle, David. Introduction to Water in California. Berkeley: University of California Press (2004). ISBN 0-520-24086-3 
  4. Tierney 2000, p. 45
  5. Harris 2005, p. 61
  6. "Mono Lake FAQ". Mono Lake Committee. http://www.monolake.org/about/faq.
  7. Jellison, R.; J. Romero, J. M. Melack (1998). "The onset of meromixis in Mono Lake: unintended consequences of reducing water diversions". Limnology and Oceanograph 3 (4): 704–11. http://www.aslo.org/lo/toc/vol_43/issue_4/0706.pdf
  8. Jellison, R.; S. Roll (2003). Weakening and near-breakdown of meromixis in Mono Lak
  9. "Living in an Alkaline Environment". Microbial Life Education Resources. http://serc.carleton.edu/microbelife/k12/alkaline/preparation.html.
  10. "Mono Lake". Ecoscenario. http://www.fossweb.com/CA/modules3-6/Environments/activities/mono/content_old.html.
  11. "Birds of the Basin: the Migratory Millions of Mono". Mono Lake Committee. http://www.monolake.org/about/ecobirds.
  12. Kutzadika'a People: Living in Harmony with the Mono Basin". Mono Lake Committee. http://www.monolake.org/about/kutzadikaa
  13. Dave Gracer. "A Tale of Kutsavi". Small Stock Foods. http://www.smallstockfoods.com/projects/a-tale-of-kutsavi/.
  14. Farquhar, Francis (1926). Place Names of the High Sierra. San Francisco: Sierra Club. http://www.yosemite.ca.us/library/place_names_of_the_high_sierra/m.html.
  15. "Monthly Lake Levels". Mono Basin Research Clearinghouse. http://www.monobasinresearch.org/data/levelmonthly.htm.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mono Lake  
Mono Lake, tufákkal  
Lugos légy  
Tufák a tónál