Molnár V. József
| Molnár V. József | |
 | |
| Molnár V. József 2010-ben | |
| Született | 1930. március 17. (94 éves) Marcali |
| Elhunyt | 2022. február 21. (91 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | néplélekrajz-kutató, grafikusművész |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Kitüntetései | Magyar Örökség díj (2012) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár V. József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17.) Magyar Örökség díjas néplélek- és néprajz-kutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja.
Életútja
A Somogy megyei Marcaliban született kispolgári családba. Édesapja, Molnár József, egy fakitermelő cégnél volt munkavezető. 1944-ben az oroszok elhurcolták málenkij robotra, ahonnan sosem tért vissza. Ezt követően a család az édesanyával és a gyermekekkel a nagyszülőkhöz költözött a Vas megyei Pankaszra. Itt ismerkedett meg a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával. Már 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük.[2] Édesapját több mint 30 évig várták haza. Jóval később tudták meg, hogy Temesváron a hadifogolytáborban vérhas ütött ki, amit helyben nem tudtak gyógyítani. Édesapjáról pedig a legutolsó hír Temesvárról jött.[3]
Később Marcaliba visszatérve az ifjú Molnár József lett a családfenntartó. A Vitéz Kovácsffy Arnold nyugalmazott katonatiszt tulajdonában lévő nyomdában volt tanonc, e mellett mindenféle ház körüli alkalmi munkát elvállalt. Kacsákat etetett, kapált, szüretelt, könyvesboltban takarított. Kovácsffyné, aki a herceg Esterházyaknál volt korábban nevelő, próbált segíteni Molnár Józsefen. Tőle kapott először „igazi” könyveket – ugyanis addig csak ponyva irodalmat olvasott. Meghatározó élménye volt, mikor elolvasta Az ember tragédiáját. Erről így ír:
| „ | „Amikor úgy érezte (Kovácsffyné), hogy érett vagyok már rá, akkor odaadta nekem Az ember tragédiáját. Én azzal elvonultam egy vasárnap Marcali határába, végigolvastam, és úgy éreztem, hogy én valami egészen más életbe avatódtam be. Egyik percről a másikra megváltozott a szemléletem, ahogy végigolvastam a könyvet. Estefelé ballagtam haza, napszentülte előtt, és éreztem, hogy szinte minden porcikámban kicserélődtem. | ” |
| – Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 17. o. | ||
1956-os szerepe
1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. Október 22-én este még – mit sem sejtve a másnapi eseményekről – az ELTE színháztermében megalakították a Március 15-e Kört, aminek – diák létére, két egyetemi tanár mellé – beválasztottak a vezetőségébe. Tudták, hogy a Műegyetemen is összejöttek a diákok, és ők 16 pontban már a követeléseiket is megfogalmazták, így fölvettük velük a kapcsolatot még aznap éjszaka, és másnapra szolidaritási gyűlést hirdettek a lengyel szabadság támogatására a Bem térre. A Rádió ostromában már nem vett rész, ugyanis az egyetem másnak megjelenő lapjának, az Egyetemi Ifjúságnak meg akarta írni az addigi eseményeket, amit elkészülve azonban egy környékbeli razzia hallatára megevett. Közben a Március 15-e Kör a műegyetemiekkel egyesülve Egyetemi Forradalmi Diákbizottsággá alakult, amelynek szintén az egyik vezetője lett. A forradalom leverése után elszegődött az illegálisan működő Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által kiadott Október huszonharmadika című laphoz, ahol író-szerkesztő és terjesztő is volt. Ezért 1957. január 23-án elfogták és később 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, annak gyakorlatát itt fedezte fel. A kép mágiájával is ekkor ismerkedett meg: a kép e szerint nem dísz, nem azért van, hogy az ember környezetét elviselhetőbbé vagy kellemessé, esztétikussá tegye.[4]
Szabadulása után nem folytathatta tanulmányait. Nyomdászként helyezkedett el az egyetem tanszékének titkárnője segítségével. Itt belekerülhetett a művészeti életbe. Avantgárd festőként kiállításai is voltak, miközben a néprajzot is művelhette. Majd megnősült, és megszületett kislánya is. Azzal azonban, ami igazán érdekelte, csak a rendszerváltás után foglalkozhatott szabadon. Hintalan László néprajzossal már 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben szerezett diplomát a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemén, ahol még ugyanabban az esztendőben doktorrá avatták. 86. életévén túl is sok előadást tartott doktori disszertációja témájáról, az ősképek világáról.
Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor ismerte fel az ősképek rendszerét. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el szerves vagy természetes műveltségnek.
Avantgárd művészként
Molnár V. József Csáji Attila festő, a progresszív avantgárd csoport egyik vezéralakjának barátjaként megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt. A nemzeti avantgárd (köztük Molnár V. Józseffel) és a kozmopolita irányzat képviselői (többek között Erdély Miklós, Bak Imre, Hencze Tamás) egyaránt részt vettek ezen a rendezvényen, ahova Aczél György is elment. „Aczél ott rögtön tudta, hogy neki mi a teendője, hogy ezekből az avantgarde törekvésekből mindazt, ami nagyon közel van a politikához, vagy a puszta dekorativitáshoz, azt az államnak támogatnia kell, a többit pedig szépen háttérbe szorítani, megszüntetni...”[5]
2012-ben megkapta a Magyar Örökség díjat.
Munkássága
Olyan emberek segítették elméletei kidolgozásában, mint Nagy Dénes elméleti matematikus, Lugosi György vegyészmérnök, Váci Pál mérnök, Pap Gábor művészettörténész.[6] Molnár V. József szerint a hagyomány egyetlen célja a hagyomány folytatása. Hintalan Lászlóval és Pap Gáborral létrehozta az Örökség Népfőiskolát.[7] A Kárpát-medencét járva a magyar hagyomány műveit népszerűsítő rádiósorozatokat, előadásokat tart.
Az Ég és föld ölelésében, A Nap arca és az Újraszülető világ c. könyveiben gyerekrajzokat elemez. A Kalendárium c. könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai. A könyv a naptári évet kétszeresen osztja fel: az állatövi jegyek és a naptári hónapok szerint is. Ezzel megismerhetővé válik a hagyományos népi kultúrában élő ember életének és az évszakok körforgásának kapcsolata, vagyis hogy a klasszikus paraszti világban az ember szinte együtt lélegzett a természettel, az évszakok változásával, azaz a Nappal, annak útjával, „forgásával”.
Pap Gábor ösztönzésére írta meg, szerkesztette kerek egésszé logikai modelljének ismereteit, melyet a Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere című munkájában adott közre.[8]
Elismerései
- Történelmi Vitézi Rend tagja 2009[9]
- Magyar Örökség díj 2012[10]
- Magyar Kultúra Lovagja 2016[11]
- Budapest XVI. kerület díszpolgára 2016[12]
- A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja 2018[13]
Művei
- Ég és föld ölelésében: Tanulmányok a gyermekvilágról. Örökség könyvműhely, 1998
- Kalendárium: Az esztendő körének szokásrendszere. Örökség Könyvműhely, 1998
- Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma. Örökség könyvműhely, 1999
- Hétboldogasszony: Főnix Könyvműhely "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2001
- Újraszülető világ: A kisgyermek rajzos üzenete. Örökség Könyvműhely, 2009
- Valaki bennem tovább él...: Molnár V. József élete és hitvallása. Ős-Kép Kiadó, 2010
- Az emberélet szentsége. Főnix Könyvműhely "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2011
- Örökség: Válogatott tanulmányok 1994-2011. Ős-Kép Kiadó, 2011.
- Világ – virág: A természetes műveltség alapjelei, és azok rendszere. Ős-Kép Kiadó, 2013
- Örökség. Válogatott tanulmányok, 1994-2011; 2. bőv. kiad.; Ős-kép, Bp., 2013
- A magyar lélek képe. Az emberi élet fordulói néphagyományunkban; Hun-idea, Bp., 2014 (Magyarságtudományi füzetek)
- A nap arca. A gyermekrajzok üzenete; Ős Kép, Bp., 2014
- Hétboldogasszony; Két Hollós, Bp., 2015 (Hazatalálás füzetek)
Források
- Molnár V. József életrajza
- Molnár V. József magyar lélekkutató
- Pirkad már, Interjú Molnár V. Józseffel; Demokrata 2010/14. szám], demokrata.hu – 2010. április 17.
- Valaki bennem tovább él. Tóth Péter Pál filmje, 1996
- Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... Molnár V. József élete és hitvallása. Ős-Kép Kiadó, 2010
- Nyolcvan év Isten tenyerén. Megtartó szeretettel Molnár V. Józsefnek; szerk. Molnár Zoltán, Németh Zsolt, Vass Csaba; Ős-Kép, Bp., 2010
- Évkönyv Molnár V. József 85. születésnapjára; szerk. Németh Zsolt; Püski, Bp., 2015
- Mészáros Tibor: Néprajz és néplélek (9. old.), XVI. kerületi újság XXV. évfolyam 7. szám, bp16.hu – 2016. április 6.
Jegyzetek
- ↑ Elhunyt Molnár V. József, korunk legnagyobb magyarja
- ↑ Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... Molnár V. József élete és hitvallása. Ős-Kép Kiadó, 2010. 9. o.
- ↑ Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 15. o.
- ↑ Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 77. o. A természetes műveltség alapjelei, és azok rendszeréről lásd bővebben: Világ - virág. Örökség Könyvműhely, 2013. (negyedik kiadás) 10. o.
- ↑ Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 118. o.
- ↑ Valaki bennem tovább él... 142-150. o.
- ↑ Örökség Népfőiskolai Szövetség. [2015. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
- ↑ „Kiálts telyes torokal” Képek és írások Pap Gábor művészettörténész 60. születésnapjára. Polar Alapítvány, Budapest, 2000. 10. o.
- ↑ Történelmi Vitézi Rend vitézavatása Budapesten
- ↑ Magyar Örökség díjazottainak táblázata
- ↑ A magyar kultúra napja - Átadták a Kultúra Lovagja kitüntetéseket, kormany.hu - 2016. január 22.
- ↑ Kitüntetések átadása és díszelőadás, helyihirek.hu - 2016. március 21.
- ↑ A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja, mma.hu