Papp Oszkár
| Papp Oszkár | |
 | |
| Született | 1925. augusztus 11.[1] Budapest |
| Elhunyt | 2011. augusztus 12. (86 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festő, tűzzománcművész |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Papp Oszkár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Papp Oszkár (Budapest, 1925. augusztus 11. – Budapest, 2011. augusztus 12.) Kossuth-díjas magyar festő, tűzzománcművész, művészetszervező.
Életútja, munkássága[szerkesztés]
1942–1944 között Örkényi Strasser István magániskolájában tanult, majd tanulmányokat folytatott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Bencze László, Bernáth Aurél, Szőnyi István voltak a mesterei. Korán megnyilvánult művelődés-szervezői érdeklődése, még a háború alatt csatlakozott a Muharay Elemér által vezetett színjátszó népi együtteshez. 1945-ben diplomázott.
1947–1949 között a Dési Huber István népi kollégium titkára, majd igazgatójaként működött. 1947-ben a prágai Világifjúsági Találkozó-küldöttségnek tagja, 1948-ban a NÉKOSZ együttessel látogatott Párizsba. 1950–1975 között falképeket és mozaikokat restaurált a Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából. Művészetszervezőként az amatőr művészeti csoportok munkáját támogatta. 1976–1980 között a Népművelési Intézetben, 1980-tól a Művelődéskutató Intézetben dolgozott.
Színházi díszlettervezőként is kipróbálta magát, 1965-ben a Pécsi Balett, 1971-ben a Radnóti Színpadnak tervezett díszleteket. 1947–1983 között közreadott publikációiban a képzőművészet, a művészeti nevelés, az amatőr művészeti mozgalom kérdéseivel foglalkozott. A kortárs magyar művészetben sokfelé tájékozódott, különböző műfajokkal, technikákkal kísérletezett, jelentős eredményeket a tűzzománccal ért el és van számos jeles könyvillusztrációja és animációs filmje.
Indulásakor az absztrakt-szürreális (Szürenon) törekvésekhez kötődött, hatott látásmódjára Kállai Ernő és Hamvas Béla világszemlélete, később egyre inkább a természet és a természetes folyamatok kutatása felé fordult. Érdeklődésének másik területe a mitológia világa, az 1970-es évektől készült sorozataiban a mikrovilág és mitológiai világ szintézisére törekszik.
1965 óta kiállító művész, számos egyéni és csoportos kiállításon megmérettette alkotásait, közgyűjtemények őrzik műveit, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a Kecskeméti Képtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum.
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- Herczeg Klára-díj (1998)
- Érdemes művész (1999)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008)
- Kossuth-díj (2010)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM121252, Papp Oszkár, 2021. december 14.
Források[szerkesztés]
- Papp Oszkár, artportal.hu
- Papp Oszkár: Előbb-utóbb az ember klasszikussá öregszik, 2010. március 16.
- Elhunyt Papp Oszkár Archiválva 2011. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- Kortárs magyar művészeti lexikon. 3. köt. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2001. Papp Oszkár lásd 78-79. p. ISBN 963-8477-46-6
- Ki kicsoda : 2000. 2. köt. Budapest : Geger-Biográf Kiadó, 1999. Papp Oszkár lásd 1251. p. ISSN 1215-7066.
- Mezei Ottó: Papp Oszkár. Bp. : Képzőműv. Alap, 1980.
- Mezei Ottó: Papp Oszkár. Bp.: Körmendi Galéria, 2003: http://mek.oszk.hu/07300/07354/07354.pdf
- Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti. Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei; Jaffa, Bp., 2019. Papp Oszkár életrajz lásd 200-204. oldal
