Mocsári pajzscsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mocsári pajzscsiga
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Orthogastropoda
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Euthyneura
Alrend: Panpulmonata
Alrendág: Hygrophila
Öregcsalád: Acroloxoidea
Család: Acroloxidae
Nem: Acroloxus
Faj: A. lacustris
Tudományos név
Acroloxus lacustris
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mocsári pajzscsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári pajzscsiga témájú médiaállományokat és Mocsári pajzscsiga témájú kategóriát.

A mocsári pajzscsiga[1] (Acroloxus lacustris) Európában elterjedt vízicsigafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A csigaház 7–8 mm hosszú, 3–4 mm széles és 2 mm magas. A legtöbb csigától eltérően a ház nem csavarodott, hanem lapos, hátra- (és kissé balra) hajló kúp alakú. Felülről nézve lekerekített sarkú négyszögletes formájú. A héj vékony, törékeny, sárgásszürke vagy világosbarna színű. Hasonló faj a folyóvízi sapkacsiga, de pajzscsiga laposabb, felülről nem ellipszis alakú és házának csúcsa nem jobbra, hanem balra hajlik.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

A mocsári pajzscsiga egész Európában előfordul Írországtól a Volgáig, Olaszországtól Skandináviáig a 61° északi szélességig. Svájcban 1000 m magasságig található meg. Magyarországon a sík- és dombvidéken elterjedt, de nagyobb tömegben nem fordul elő.

Lassan mozgó vagy állóvizek lakója, ahol a víz tiszta, nagy oxigéntartalmú és növényzettel benőtt. Többnyire a vízinövényeken, vízbemerült fatörzseken, esetleg kagylókon, úszó falevelek alján található ahol az algabevonattal táplálkozik. Általában a kalciumban gazdag vizet preferálja, de elviseli a lágy vizet is, 6-8,9 pH között. A vízszennyezésre érzékeny.

Áttetsző, 1 mm-es petéit 4-12-esével, kapszulába csomagolva rakja le. A peték 20-25 nap múlva kelnek ki. Vízinövényekkel akváriumba is bekerülhet, ahol gyorsan elszaporodik.

Magyarországon nem védett.

Források[szerkesztés]

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]