Miskolci Jégcsarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miskolci Jégcsarnok
Adatok
ElhelyezkedésMiskolc

Építés éve2005–2006
Megnyitás ideje2006. április 2.

Befogadóképesség2000 fő ebből 1304 ülőhely
Tulajdoni viszonyok
BérlőDVTK Jegesmedvék
Az építkezés adatai
TervezőRostás László
Arc Építész Kft.
KivitelezőkFK Raszter Rt.
Költség1,1 milliárd ft (2006)
Elhelyezkedése
Miskolci Jégcsarnok (Magyarország)
Miskolci Jégcsarnok
Miskolci Jégcsarnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 46″, k. h. 20° 47′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 46″, k. h. 20° 47′ 17″
Térkép

A Miskolci Jégcsarnok egy többcélú fedett aréna Miskolcon, Magyarországon. Elsősorban jeges sportolásra használják, és a magyar élvonalbeli jégkorongklub, a DVTK Jegesmedvék hazai arénája.

Előzmények[szerkesztés]

1977 augusztusában kezdték építeni és 1978. október 29-én adták át Miskolcon a nyitott, világítással rendelkező jégkorongpályát. A beruházás 20 millió forintba került. 2000-ben 100 millió forint értékben felújítottak a létesítményt.

2003 májusában Orosz Lajos alpolgármester bejelentette, hogy júniusban a városi közgyűlés elé terjesztik egy 1200 fős jégcsarnok építésének szándékát.[1] A két lehetséges helyszín közül -Diósgyőr illetve a Népkert- az utóbbit választották. A beruházás becsült értéke ekkor nettó 510 millió forint volt.[2] Szeptemberben a város ás a sportminisztérium egy elvi megállapodást kötött, ami szerint az ekkor nettó 600 milliósra kalkulált beruházást a felek fele-fele arányban finanszírozzák.[3] Decemberben nyilvánosságra került, hogy a műemlékvédelem a munkák megkezdése előtt az önkormányzatot saját költségén ásatásra kötelezte. Mivel ez megnövelte volna a költségeket és az építkezés idejét, ezért a városvezetés a jégcsarnok helyszínét Diósgyőrbe tette át.[4]

2004 májusában Orosz a Miskolci Jegesmedvék csapatával közölte, hogy abban az évben biztos nem épül fedett jégcsarnok. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy a minisztériumi részvételről még nincs aláírt szerződés,[5] valamint időközben megváltozott a közbeszerzési eljárás, és az áfatörvény is.[6] A nyár elején a város elállt a diósgyőri helyszíntől, mivel csak az infrastruktúra szükséges fejlesztése további 3-400 millió forintba került volna.[7] A magyar jégkorongbajnokság első osztályában kötelezővé vált a mérkőzések fedettpályas rendezése. Ezért tervben volt a meglévő pálya sátras borítása is, de végül a Magyar Jégkorong Szövetség a következő szezonra engedélyezte a nyitott miskolci pálya használatát. Decemberben a képviselőtestület megszavazta a jégcsarnokkal kapcsolatos előterjesztést, ami szerint 2005 októberéig elkészül e beruházás, 610 millió forint értékben.[8]

2005 elején kiírták a pályázatot a befedés terveire. Ekkor az építkezés augusztusi kezdésével és év végi befejezésével számoltak.[9] Márciusban, a beérkezett három pályamunka értékelése után kiderült, hogy egyik sem felel meg minden kritériumnak, ezért egy újabb, meghívásos pályázatot írtak ki.[10] A hónap végén megszületett a döntés, melyben Rostás László és építészcsoportja, az Arc Építész Kft. terve lett a győztes.[11][12] Májusban a Nemzetközi Jégkorongszövetség Miskolcnak adta a 2006-os U18-as divízió I-es vb rendezésének lehetőségét.

Augusztus végén a kivitelező, az FK Raszter Rt. átvette a munkaterületet.[13] 2006 március 27-én megkezdődött a műszaki átadás.[14] A csarnokban 1304 ülőhely (10 szektor) és hat öltöző készült. Az építési költség 1,1 milliárd forint lett, amit teljes egészében Miskolc városa biztosított.[15] A mennyezetre szerelt világítási rendszer 1200-1400 Lux teljesítményre képes, ami alkalmassá teszi az arénát televíziós közvetítésre.[12]

A jégcsarnok április 2-án egy show-esttel nyílt meg a nagyközönség előtt, ahol többek között Sebestyén Júlia miskolci születésű Európa-bajnok műkorcsolyázó és a helyi szinkronkorcsolyázó klub is fellépett. Április 3. és április 9. között az aréna adott otthont a 2006-os IIHF U18-as világbajnokság I. osztályának.[16]

Események[szerkesztés]

Megközelíthetőség[szerkesztés]

Közösségi közlekedéssel:

Népkert megállóhely: 2, 12, 14, 14Y, 22, 28, 34, 35, 35R, 43, 44, 280

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1200 fős jégcsamok(?). Észak-Magyarország, LIX. évf. 120. sz. (2003. május 24.) 1. o.
  2. Jeges lobbizók a fedett csarnokért. Észak-Magyarország, LIX. évf. 182. sz. (2023. augusztus 6.) 1. o.
  3. Márciusban kezdődhet a csarnok építése. Észak-Magyarország, LIX. évf. 229. sz. (2003. október 1.) 9. o.
  4. Ásatással aláásott népkerti beruházás. Észak-Magyarország, LIX. évf. 281. sz. (2003. december 3.) 9. o.
  5. Lesz fedett pálya - de csak sátortetős. Észak-Magyarország, LX. évf. 104. sz. (2004. május 5.) 9. o.
  6. A „bezzeg városok” és a miskolci valóság. Észak-Magyarország, LX. évf. 110. sz. (2004. május 12.) 11. o.
  7. Ponyvával tüntetik el az eget. Észak-Magyarország, LX. évf. 130. sz. (2004. június 5.) 10. o.
  8. Fedett csarnok, ellenszavazat nélkül. Észak-Magyarország, LX. évf. 289. sz. (2004. december 11.) 10. o.
  9. Először a tervezőasztalon „fednek”. Észak-Magyarország, LXI. évf. 16. sz. (2005. január 20.) 10. o.
  10. Pályázatok: nem feleltek meg. Észak-Magyarország, LXI. évf. 52. sz. (2005. március 3.) https://library.hungaricana.hu/hu/view/EszakMagyarorszag_2005_03/?pg=41&layout=s
  11. Engedélyeztetési tervre várva. Észak-Magyarország, LXI. évf. 85. sz. (2005. április 13.) 11. o.
  12. a b Jégcsarnok a miskolci Népkertben (hungarian nyelven). Építészfórum, 2007. augusztus 15. (Hozzáférés: 2013. február 19.)
  13. Nem csak a világeseményben társak. Észak-Magyarország, LXI. évf. 204. sz. (2005. szeptember 1.) 9. o.
  14. Jégcsarnok: műszaki átadás. Észak-Magyarország, LXII. évf. 73. sz. (2006. március 28.) 9. o.
  15. Átadták a jégcsamok kulcsait. Észak-Magyarország, LXII. évf. 74. sz. (2006. március 29.) 9. o.
  16. Újságírók a Jégcsarnokban (hungarian nyelven). Borsod Online, 2006. március 28. (Hozzáférés: 2013. február 19.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Miskolc Ice Hall című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.