Minoriták temploma és rendháza (Marosvásárhely)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Whitepixels (vitalap | szerkesztései) 2020. január 11., 16:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Leírása: ismétlés jav.)
Minoriták temploma és rendháza
műemlék
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeGyulafehérvári főegyházmegye
Építési adatok
Építése1741–1767
Stílusbarokk
LMI-kódMS-II-a-B-15513
Elérhetőség
TelepülésMarosvásárhely
HelyKöteles Sámuel 4.
Elhelyezkedése
Minoriták temploma és rendháza (Marosvásárhely)
Minoriták temploma és rendháza
Minoriták temploma és rendháza
Pozíció Marosvásárhely térképén
é. sz. 46° 32′ 35″, k. h. 24° 33′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 35″, k. h. 24° 33′ 44″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Minoriták temploma és rendháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A marosvásárhelyi Páduai Szent Antal jezsuita templom és rendház, közismert nevén a minoriták temploma a belvárosban, a Köteles Sámuel utca 4. szám alatt található. A minoriták a 18. század közepén építették a templomot és a rendházat, és 2000-ig használták azokat; ekkor szerzeteshiány miatt átadták az épületegyüttest a főegyházmegyének. Jelenleg a jezsuita közösség használja.

Története

A minoriták már a 13. században jelen voltak Marosvásárhelyen és fontos szerepet játszottak a város életében, de a reformáció elterjedése után annak elhagyására kényszerültek, és csak a 18. század elején telepedtek vissza. Egy 1726-os okmány szerint gróf Keresztes Márton József várbeli házát használták, azonban a Habsburgok hamarosan katonai célokra foglalták le a várat, lebontva annak házait és kilakoltatva az embereket. A minoriták ideiglenesen Keresztes udvarfalvi házába költöztek, majd 1740-ben (egyes források szerint 1735-ben) Széles Mihály jegyző telkén Lobkovitz herceg, Erdély katonai parancsnokának védnöksége alatt megalapították klastromukat. 1741 és 1767 között felépítették puritán barokk stílusú templomukat Páduai Szent Antal tiszteletére; az építés befejezésének dátumát a szentély jobb oldalán lévő tábla is tanúsítja.

Eredetileg a város legnagyobb, legimpozánsabb vallási épületének tervezték, azonban pénzhiány és a Habsburgok ellenvetései (akik azzal érveltek, hogy könnyű célpontot szolgáltatna az ellenséges bombázásoknak) következtében ez nem valósult meg.

1871-ben a minoriták a Bolyai Farkas utca 10. szám alatt bérházat építettek, hogy annak jövedelméből tartsák fenn a templomot és a rendházat. 1892-ben az addigi fa harangtorony helyett sisak nélküli téglatornyot építettek a templom bejárata felé.

A barokk stílusú rendház épületében működött 1895 és 1914 között az Egerből kihelyezett Teológiai Intézet; ennek alkalmából 1903-ban az épületet egy új szinttel és egy új szárnnyal bővítették. 1945–1948 között itt volt az Állami Pedagógiai Leányiskola, 1948 után pedig az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem leánybentlakása.

2000-ben szerzeteshiány miatt a minoriták átadták a templomot és a rendházat a főegyházmegyének.

Leírása

A Nagypiac fölé emelkedő domboldalon épített egyhajós templom magasságával uralta a magaslatot. Külső kiképzése egyszerű, belső díszítésének vonalvezetése barokk jegyeket visel. Közvetlenül kapcsolódik hozzá a rendház, hangulatos celláival és boltozatos szobáival. A templom alatti kriptában jelentős gazdagabb helyi római katolikus polgárok nyugszanak.

A templomban heti hétszer miséznek. A rendház épületének egy részét egyházi célokra használják, a többi részében lakások vannak.

Források