Mihalik Sándor (helytörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fauvirt (vitalap | szerkesztései) 2020. július 1., 20:38-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Mihalik Sándor
Született1869. január 15.
Kassa
Elhunyt1940. június 26. (71 évesen)
Budafok
Foglalkozásapedagógus,
iskolaigazgató,
helytörténész
SablonWikidataSegítség

Mihalik Sándor (Kassa, 1869. január 15.Budafok, 1940. június 26.)[1] tanár, állami polgári iskolai igazgató, helytörténész, Mihalik József állami felső kereskedelmi iskolai tanár öccse.

Életpályája

Mihalik Adolf és Zányi Mária fiaként született. Iskoláit szülővárosában és Iglón végezte, ahol 1888-ban elemi iskolai tanítói oklevelet nyert. 1888-89-ben egy évig Máriássy Miklós földbirtokos házánál Sz.-Körtvélyesen nevelősködött. Ezután Budapestre jött, ahol tanulmányait folytatta és 1892-ben a nyelv- és történettudományi szakból polgári iskolai tanári oklevelet nyert. 1892-től 1899-ig Resicabányán az állami polgári iskolánál mint tanár, 1899-tól az orsovai állami polgári iskolánál mint igazgató működött. A krassószörényvármegyei tanítóegyesület elnöke volt. Sírja a Budafoki temetőben található.[2] Neje Willinger Wanda volt.

Életrajzi, archeológiai és pedagógiai cikkei megjelentek az Archaeológiai Értesítőben, a Délmagyarországi Rég. és Tört. Társulat Értesítőjében, a Délmagyarországi Kárpát egyesület Kalauzában és a Néptanítók Lapjában.

Szerkesztette a Népoktatás című havi folyóiratot 1901-től Lugoson.

Emlékezete

1992 óta Budafokon utca viseli a nevét (Az 1900-as évektől Iskola utca, 1979-től Gyümölcsöskert utca).

2009 óta a 22. kerület kiemelkedő munkát végző pedagógusainak Mihalik Sándor-díj adható.[3]

A kerületben évtizedek óta Mihalik Sándor Helytörténeti Kör működik.

Egykori lakóházán (Anna u. 15/b) emléktábla található.

Munkái

  • Resicza jelene és multja. Resiczabánya, 1896. (Németül: U. ott, 1896.).
  • Német-Bogsán az 1848-1849. szabadságharczban. Lugos, 1899.
  • Ferenczfalva története. Kiadta a délmagyarországi rég. és tört. múzeum. Temesvár, 1900.

Jegyzetek

  1. Halálesete bejegyezve a budafoki állami halott akv. 91/1940. folyószáma alatt.
  2. Budafoki Temető. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  3. http://budafokteteny.hu/hir/keruleti-dijak--az-onkormanyzat-varja-a-javaslatokat

Források

További információk