Mezitil-oxid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Mezitil-oxid | |
|---|---|
 |
|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | 4-metil-3-pentén-2-on |
| Más nevek | izobutenil-metil-keton metil-izobutenil-keton izopropilidén-aceton |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [141-79-7] |
| ChemSpider | 8526 |
| RTECS szám | SB4200000 |
| SMILES | O=C(\C=C(/C)C)C |
| InChI | InChI=1/C6H10O/c1-5(2)4-6(3)7/h4H,1-3H3 |
| Tulajdonságok | |
| Molekulaképlet | C6H10O |
| Moláris tömeg | 98,14 g·mol−1 |
| Megjelenés | szalmasárga folyadék |
| Sűrűség | 0,858 g/cm³ |
| Olvadáspont |
-53 °C, 220 K, -63 °F |
| Forráspont |
129.5 °C, 403 K, 265 °F |
| Oldhatóság (vízben) | jó |
| Oldhatóság (más oldószerekben) | a legtöbb szerver oldószerben oldódik |
| Törésmutató (nD) | 1,442 |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | éghető |
| R mondatok | R10 R20/21/22 |
| S mondatok | S25 |
| Lobbanáspont | 87 °F (30,555555555556 °C) |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | diaceton-alkohol aceton, benzilidén-aceton |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A mezitil-oxid színtelen vagy halványsárga, illékony, erősen borsmenta- vagy mézillatú folyadék. Kémiailag az α,β-telítetlen karbonilvegyületek közé tartozik.
Tartalomjegyzék |
Előállítás [szerkesztés]
NaOH-os vagy Ba(OH)2-os közegben két molekula aceton kondenzációjából diaceton-alkohol keletkezik, mely dehidratációval alakul mezitil-oxiddá[1].
Ugyanebben a reakcióban izoforon is keletkezik, a reakció körülményeitől függő mennyiségben.
Felhasználás [szerkesztés]
A mezitil-oxidból katalitikus hidrogénezéssel metil-izobutil-ketont állítanak elő, mely ugyancsak fontos ipari oldószer:
Jegyzetek [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Furka Árpád: Szerves kémia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998., 598. oldal. ISBN 963-19-2784-9
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mesityl oxide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
