Mexikói tölcsérfülű denevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mexikói tölcsérfülű-denevér
Natalus stramineus
Natalus stramineus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Tölcsérfülű denevérek (Natalidae)
Nem: Natalus
Faj: N. stramineus
Tudományos név
Natalus stramineus
(Gray, 1838)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Mexikói tölcsérfülű-denevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói tölcsérfülű-denevér témájú kategóriát.

Natalus stramineus.jpg

A mexikói tölcsérfülű-denevér (Natalus stramineus) a kis denevérek (Microchiroptera) rendjébe és a tölcsérfülű denevérek (Natalidae) családjába tartozó faj.

Ultrahang-rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tölcsérfülű-denevérek ultrahang-rendszere nagyon kifinomult akárcsak a többi denevéré. A tölcsérfülű-denevérek tölcséres szerkezetű fülkagylója jobban felfogja az általuk kiadott ultrahangokat amik visszaverődnek egy másik tárgyról,élőlényről. Mivel szemük kicsi az ultrahang-rendszerük a legfontosabb vadászati és tájékozódási szervük. Az agyuk hallásért felelős része nagy,idegszálakkal van összeköttetésben a fülkagylóval ami a jobb hanghullám vezetést biztosítja az agyba. Ezenkívül a szaglásuk is elég fejlett.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bundájuk sárgásbarna és vörösesbarna színezetű a fülkagylójuk hátsó fele feketés színezetű,ilyen színű a szárnyhártyájuk és a lábai közötti hártya is,valamint van egy feketés folt a szája körül,pedig szája rózsaszín színű. Szemei kicsik és feketés színűek. Fülkagylói nagyok és tölcsér alakúak. Orrlyukai kicsik ennek ellenére szaglása nem rossz. A szárnyhártyáját kifeszítő hüvelykujjak kampósak amit kapaszkodásra használ,ezek vöröses színűek és feltehetően az ujjak végén lévő,minden emlősnél jelen lévő körömből(néhány állatnál pata) alakult ki. Lábán lévő karmok szintén a kapaszkodást szolgálják. Testhossza 4-4,5 centiméter,alkarjuk(szárnyfesztávolságuk)3,5-4 centiméter. Farkuk akkora mint a testük,vékony és rózsaszínes színe van.

Életmódja,tápláléka és elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társas,barlangokban akár 100 állat is összegyűlhet. Röpte leginkább a pillangóéra emlékeztet. Ragadozó,rovarokra vadászik az éjszakában,nappal barlangokban faodvakban pihen. Elterjedése Dél-Amerika északi részétől egészen Észak-Amerika déli részéig terjed. Olyan erdőkben él amiben barlangok vannak.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Natalus stramineus espiritosantensis
  • Natalus stramineus mexicanus
  • Natalus stramineus natalensis
  • Natalus stramineus saturatus
  • Natalus stramineus stramineus
  • Natalus stramineus tronchonii

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barlangokban szaporodnak ahol a nőstények 45-60 nap alatt megszülik az egy utódjukat. Körülbelül 2 hónapos korukig a barlangban élnek ezután anyjuk hasán csimpaszkodva mindenhova elkísérik anyjukat.6 hónapos korukban választják el az anyák a kölykeiket. Ameddig a barlangban élnek a kölykök ki vannak téve a kígyók és a paraziták veszélyének. Ilyenkor száz kölyök mászik egymáson,itt anyjuk hangjuk és szaguk alapján talál rá kölykeire.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]