Mexikói tölcsérfülű denevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mexikói tölcsérfülű-denevér
Natalus stramineus
Natalus stramineus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Tölcsérfülű denevérek (Natalidae)
Nem: Natalus
Faj: N. stramineus
Tudományos név
Natalus stramineus
(Gray, 1838)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mexikói tölcsérfülű-denevér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói tölcsérfülű-denevér témájú kategóriát.

A mexikói tölcsérfülű-denevér (Natalus stramineus) a kis denevérek (Microchiroptera) rendjébe és a tölcsérfülű denevérek (Natalidae) családjába tartozó faj.

Ultrahang-rendszer[szerkesztés]

A tölcsérfülű-denevérek ultrahang-rendszere nagyon kifinomult akárcsak a többi denevéré. A tölcsérfülű-denevérek tölcséres szerkezetű fülkagylója jobban felfogja az általuk kiadott ultrahangokat amik visszaverődnek egy másik tárgyról, élőlényről. Mivel szemük kicsi, az ultrahang-rendszerük a legfontosabb vadászati és tájékozódási szervük. Az agyuk hallásért felelős része nagy, idegszálakkal van összeköttetésben a fülkagylóval ami a jobb hanghullám vezetést biztosítja az agyba. Ezenkívül a szaglásuk is elég fejlett.

Megjelenése[szerkesztés]

Bundájuk sárgásbarna és vörösesbarna színezetű, a fülkagylójuk hátsó fele feketés színezetű, ilyen színű a szárnyhártyájuk és a lábai közötti hártya is, valamint van egy feketés folt a szája körül, pedig a szája rózsaszín színű. Szeme kicsi és feketés színű. Fülkagylója nagy és tölcsér alakú. Orrlyukai kicsik, ennek ellenére szaglása jó. A szárnyhártyáját kifeszítő hüvelykujjak kampósak, amit kapaszkodásra használ, ezek vöröses színűek és feltehetően az ujjak végén lévő, minden emlősnél jelen lévő körömből (néhány állatnál pata) alakult ki. Lábán lévő karmok szintén a kapaszkodást szolgálják. Testhossza 4-4,5 centiméter, alkarjuk (szárnyfesztávolságuk) 3,5-4 centiméter. Farkuk akkora mint a testük, vékony és rózsaszínes színe van.

Életmódja, tápláléka és elterjedése[szerkesztés]

Társas, barlangokban akár 100 állat is összegyűlhet. Röpte leginkább a pillangóéra emlékeztet. Ragadozó, rovarokra vadászik az éjszakában, nappal barlangokban faodvakban pihen. Elterjedése Dél-Amerika északi részétől egészen Észak-Amerika déli részéig terjed. Olyan erdőkben él, ahol barlangok is vannak.

Alfajai[szerkesztés]

  • Natalus stramineus espiritosantensis
  • Natalus stramineus mexicanus
  • Natalus stramineus natalensis
  • Natalus stramineus saturatus
  • Natalus stramineus stramineus
  • Natalus stramineus tronchonii

Szaporodása[szerkesztés]

Barlangokban szaporodnak ahol a nőstények 45-60 nap vemhességet követően egy utódot szülnek. A kölykök körülbelül 2 hónapos korukig a barlangban élnek, ezután anyjuk hasán csimpaszkodva mindenhova elkísérik anyjukat. 6 hónapos korukban választják el az anyák a kölykeiket maguktól. Ameddig a barlangban élnek a kölykök ki vannak téve a kígyók és a paraziták veszélyének. Ilyenkor akár több száz kölyök is mászik egymáson, itt anyjuk hangjuk és szaguk alapján talál rá kölykeire.

Források[szerkesztés]