Merényi Gusztáv
| Merényi Gusztáv dr. | |
| Született | 1895. szeptember 18. Kassa, |
| Meghalt | 1950. augusztus 19. (54 évesen) Budapest, |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Fegyvernem | légierő / egészségügyi |
| Szolgálati ideje | 1915–1949 |
| Rendfokozata | posztumusz orvos-altábornagy |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Civilben | orvos (belgyógyász) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Merényi Gusztáv dr. témájú médiaállományokat. | |
Merényi Gusztáv, Scholtz dr. (Kassa, 1895. szeptember 18. – Budapest, 1950. augusztus 19.) orvos-vezérőrnagy (posztumusz altábornagy[1]), belgyógyász szakorvos. A repülés élettani hatásaival foglalkozott. Nevéhez fűződött a Repülőorvosi Vizsgáló Intézet és az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás megalapítása.
1950-ben koncepciós perbe fogták és halálra ítélték, kivégezték, majd 1956. október 13-án újratemették. Teljes rehabilitációja csak 1990-ben történt meg.
Élete[szerkesztés]
Pozsonyban végezte középfokú tanulmányait. Orvosi diplomáját a Budapesti Tudományegyetemen szerezte, 1920-ban, honvédségi ösztöndíjjal.
Az első világháború után először az Új Szent János Kórházban dolgozott, majd a berlini poliklinikán folytatta gyakorlati éveit.
1936-tól a magyar légierő vezető orvosaként, a katonai repülés orvosi kérdéseivel foglalkozott. 1938-ban megszervezte – a Műszaki Egyetem Aerodinamikai Intézetének együttműködésével – az első magassági kísérleti állomást, ahol a nagy magasságban bekövetkező dekompresszió és oxigénhiányos állapot kérdéseit vizsgálta. Később a Karolina úton az első magyar Repülőorvosi Vizsgáló Intézet az ő tervei alapján készült el. 1942-ben egyetemi magántanárrá habilitálták, repülésélettanból a szegedi és kolozsvári egyetemeken tartott előadásokat.
II. világháború[szerkesztés]
1940-ben a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette ellenállókhoz csatlakozott. A Pajor Szanatóriumban – amely ekkor az ő vezetése alatt állt – sok üldözöttnek, köztük francia, orosz, bolgár hadifoglyoknak nyújtott menedéket. A nyilasok hatalomra jutásával helyzete tarthatatlanná vált, az állásából felfüggesztették. Kénytelen volt illegalitásba vonulni.
1945-től a fővárosi Vöröskereszt Kórház, mai nevén Sportkórház parancsnoka.
A háború után[szerkesztés]
A háborút követően előbb a Honvéd Orvosi Kar főnöke, majd a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetője lett, orvos-vezérőrnagyi rendfokozatban.
Sokat dolgozott a vérellátás gondjainak megoldásán, 1947-ben Franciaországban tanulmány úton vett rész. Az itt szerzett ismereteket, a francia, a belga, a holland és az olasz vérellátási rendszerek alapján – a Népjóléti Minisztériummal együttműködve –, megkezdte az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás létrehozását. 1949-ben nyugdíjazták.
Halála[szerkesztés]
1950-ben koncepciós perbe fogták. A per lényege az volt, hogy azokat a vezető tiszteket, akik a második világháború előtt szerezték diplomájukat, kiszorítsák a hadvezetésből. Lehetőséget teremtve a kommunista rendszer új, párthű katonáinak vezető posztra emeléséhez.
Az ítéletet, amely – katonához méltatlan – kötél általi halál volt, 1950. augusztus 19-én hajtották végre. Az 1954-ben lefolytatott perújítás során a katonákat az alapper vádjai alól felmentették, de teljes rehabilitációjuk nem történt meg. 1956. október 13-án katonai tiszteletadás mellett a Farkasréti temetőben – a nyilvánosság teljes kizárásával – újratemették.
A Legfelsőbb Bíróság 1990-ben valamennyi, ellene emelt vád alól felmentette – bűncselekmény hiányában.
Publikációi[szerkesztés]
- A légi betegségekről (Aviatica, 1930)
- A repülés fiziológiája (Bp., 1931)
- A repülés fontosabb élettani kérdései (Orvosképzés, 1935)
Emlékezete[szerkesztés]
- Merényi Gusztáv Kórház, Budapest (1970-ben nevezték át a Gyáli úti kórházat)
- Emléktábla a Budapest, III. kerület, Föld utca 50/B alatt álló ház falán
- Sírja a Farkasréti temetőben található (30/2-1-91)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar Közlöny 2008/141.sz. (magyar nyelven) (pdf), 2008. október 1. [2008. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 29.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2009. augusztus 3.)
- Dr. Schubert Katalin: A tábornok pere
- Dr. Schubert Katalin: Gondolatok az 1950-es tábornoki per kapcsán (magyar nyelven) (pdf). Kard és toll pp. 142–153, 2006. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Merényi Gusztáv témájú kategóriát.- Mártírokra emlékeztek (magyar nyelven), 2007. október 13. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
- Kórházak névadói. [2009. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 3.)
- Megtörténhetett!?; JATE, Szeged, 1988 ISBN 963-481-641-X
- Ötvös István: A katonai főperek Magyarországon. A koncepció felépítése az 1949-50-dik évi törvénysértő katonai perekben (2007)
