Mende Jenő

Mende Jenő
Született	Mendl Jenő 1883. június 3. Bátorkeszi
Elhunyt	1945. január 15. (61 évesen) Budapest VII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	neveléstudós szakíró fizikus
Sablon • Wikidata • Segítség

Mende Jenő, Mendl (Bátorkeszi, 1883. június 3. – Budapest, Erzsébetváros, 1945. január 15.) fizikatanár, ismeretterjesztő szakíró.

Élete

Mendl József (1852–1920) izraelita elemi iskolai tanító és Müller Anna (1852–1932) fia. Középiskolai tanulmányait a Szent Benedek-rend esztergomi Szent István Gimnáziumában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett mennyiségtan–természettan szakos diplomát. Tanári munkáját 1905-ben Cegléden, az állami főgimnáziumban kezdte. 1912-ben a fővárosi Szent István Gimnáziumhoz, majd 1925-ben a Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz került, s 1940-ben ebből az iskolából ment nyugdíjba. 1921-ben két könyve jelent meg, az egyiket a radioaktivitásról, a másikat a rádióról írta. A Drótnélküli telegráfia című könyve elnyerte a Természettudományi Társulat Bugát-díját, és a Rauer-díjat. A továbbiakban még két könyve jelent meg a rádióról. Ő volt hazánkban az egyik első rádióamatőr.

Szakírói és fordítói munkásságának eredményeként sok száz írása jelent meg a Mathematikai és Physikai Lapok, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, az Uránia, a Természettudományi Közlöny, és más lapok hasábjain.

1941 után származása miatt neve már nem szerepelhetett nyomtatásban. Három évig kényszerű hallgatás volt a része, azután eltűnt az ostromlott Budapesten. Halálának okozója egy gránátszilánk volt, mely a Budapesti gettóban érte, a Kazinczy utca 41. szám alatt.

Művei

• A drótnélküli telegráfia (1921)
• A világok keletkezése. Írta: Svante August Arrhenius. Fordította. (Budapest, 1921)
• A radioaktív anyagok (Budapest, 1922)
• Mennyiségtani érettségi feladatok gyűjteménye: gimnáziumok és reáliskolák számára (Budapest, 1923)
• A rádió-telefon. Kultúra és Tudomány, 47. (Budapest, 1924)
• Elektron és atom (Budapest, 1925)
• A rádiótelegráf és rádiótelefon (Budapest, 1925)
• Kepler (Budapest, 1930)
• A kezdő fizikus (Budapest, 1931)
• A légköri elektromosság felhasználása (Budapest, 1931)

Cikkei

Ceglédi állami főgimnázium ért.

• A trigonometriai anyag beosztása. Földmérések (1910-1911. évfolyam, 1-23 1.)

Természettudományi Közlöny

• A Napról szóló ismeretek haladása (1910, 1911)
• A mágneses sugarakról (1912)
• Röntgen-féle sugarak szerkezete (1912)
• Újabb mozzanatok a drótnélküli telegráf és telefon haladásában (1913)
• A pozitív sugarakról; Az elemek keletkezése és átalakulása (1913)
• A telegrafon (1914)
• Elektromos hullámok keletkezésének újabb módja (1914)
• Újabb haladás a képek telegráfozásában (1914)
• A drót nélküli telegráfia jeleinek megvédése idegen állomásoktól (1914)
• Léghajók és repülőgépek felszerelése drótnélküli telegráffal (1914)
• A tenger alatt járó hajók messzelátója (1914)
• Léggömbök és tenger alatt járó hajók kormányzása távolból elektromos hullámokkal (1914)
• A kisülési sugarak (1914)
• Új tábori fényjelző (1915)
• Drótnélküli telegráf és telefonállomás (1915)
• A fényszórók (1915)
• A napfogyatkozás jelenségei (1915)
• Mozgóképek készítése repülő ágyúgolyókról napfényben (1916)
• A Δ-sugarakról
• Új rendszerű drótnélküli telegráf (1917)
• Az alumínium térfoglalása az elektrotechnikában (1917)
• Mechanika és kultúra. Fordítás.
• Rövid hullámhosszak a rádióban (1926)
• Újabb megfigyelések a rövidhullámok alkalmazásában (1927)
• Watt James (1936)
• Évfordulók az elektromosság körében (1936)

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 586. o.  Online elérés
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János