Melitta Bentz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Melitta Bentz
SzületettAmalie Auguste Melitta Liebscher
1873. január 31.[1]
Drezda[2]
Elhunyt1950. június 29. (77 évesen)[1]
Holzhausen
Állampolgárságanémet
GyermekeiHorst Bentz
Foglalkozásavállalkozó
A Wikimédia Commons tartalmaz Melitta Bentz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Melitta Bentz (Drezda, 1873. január 31.Holzhausen, 1950. június 29.) német vállalkozó, a kávészűrőpapír(wd) feltalálója, a Melitta(wd) cég alapítója.

Családja[szerkesztés]

Amalie Auguste Melitta Liebscher néven született Drezdában 1873. január 31-én[3] egy sikeres vállalkozó családban. Szülei Karl és Brigitte Liebscher voltak. Apja könyvkereskedőként és kiadóként dolgozott, nagyszülei egy sörfőzde alapítói és tulajdonosai voltak.[4] 1898-ban vagy 1899-ben házasodtak össze Johannes Emil Hugo Bentz-cel, és három gyermekük született: Willy (1899), Horst (1904) és Herta (1911).[5]

Pályafutása[szerkesztés]

Háziasszonyként Melitta Bentz azt tapasztalta, hogy a kávéfőzők hajlamosak voltak túlfőzni a kávét, a presszó-típusú gépektől gyakran üledékes lett az ital, míg a vászonszűrőket nehézkesen lehetett tisztítani. Számos eszközzel kísérletezett, végül egy két részből álló szűrőrendszert készített Willy fia iskolai itatóspapírjából és egy szeggel átlyukasztott fémedényből. Amikor a kevésbé keserű kávé sikeres lett, Bentz vállalkozást indított.[4][6] A Császári Szabadalmi Hivatal 1908. június 20-adikán bocsátott ki szabadalmat számára.[7] Ugyanabban az évben december 15-én bejegyezték az M. Bentz céget, melynek alaptőkéje 73 pfennig volt.

A Bentz cég első alkalmazottai Melitta férje és két fia voltak. Otthonról dolgozva állították össze, csomagolták és árusították a szűrőket. Az üzlet gyorsan sikeressé vált, és miután szerződtettek egy bádogost a gyártáshoz, 1200 kávészűrőt adtak el az 1909-es lipcsei vásáron.[8] 1911-ben a cég aranyérmet nyert a drezdai Nemzetközi Higiéniai Kiállításon(wd) valamint elnyerte a Szász Fogadósok Egyesületének ezüstérmét. Az első világháború kitörésekor az alapanyag beszerzése nehézségekbe ütközött, és a brit blokád miatt ellehetetlenült a babkávé importja. Ráadásul Hugo Bentzet besorozták, így az asszony a háború alatt egyedül vezette az üzletet. Amikor a szűrőgyártás lehetetlenné vált, kartondobozok eladásával foglalkozott.[4][9]

A háború után a cég gyors növekedésnek indult, többek között a svájci és csehországi exportnak köszönhetően.[10] 1928-ra már akkora volt a kereslet a kávészűrőkre, hogy 80 munkást foglalkoztattak két műszakban. A folyamatos növekedés miatt a cégnek többször kellett költöznie Drezdán belül, végül 1929-ben a cég Mindenbe költözött.[4] Ekkoriban 169 420 szűrőt állítottak elő.[9] Melitta Bentz továbbfejlesztette a terméket, többek között kialakította a jelenleg népszerű kúpalakú szűrőt, amelyet 1937-ben szabadalmaztatott.[11]

Melitta Bentz átadta a cég vezetését férjének és egyik fiának. A cég neve 1930-ban Bentz & Sohn [Bentz és Fia] lett. Két évvel később, 1932-ben átadta részvényeinek többségét két fiának, de továbbra is rajta tartotta szemét az üzleten, és vigyázott arra, hogy gondoskodjanak az alkalmazottakról. A vállalat dolgozói számára segélyalapot hozott létre, az éves szabadságot az addigi hat napról tizenöt napra emelte, és a munkahetet öt naposra csökkentette.[9]

A második világháború kitörését követően a gyártás leállt, a cégnek katonai célokra kellett termelnie. A háború után a gyártelepen a szövetségesek ideiglenes adminisztrációja rendezkedett be, így a dolgozókat régi gyárakba, barakkokba, sőt kocsmákba helyezték el. Ez az állapot 12 évig tartott. 1948-ban a szűrőgyártás újra beindult, és Melitta Bentz halálakor 1950-ben a cég értéke elérte a 4,7 millió német márkát. [9]

Emlékezete[szerkesztés]

Nevét viseli a Melitta-Bentz-Straße Drezdában, Schwäbisch Gmündben, Sarstedtben, Telgteben és Münchenben, valamint róla kapta nevét a mindeni és stuttgarti Melitta-Straße. A Dresdner Neueste Nachrichten című napilap 2000-ben a „20. század 100 drezdaija” egyikévé választotta.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  3. McKenna Hollingsworth: Boigraphy [sic]. blogs.oregonstate.edu (Hozzáférés: 2022. december 11.)
  4. a b c d Claire Moses: Overlooked no more: Melitta Bentz, who invented the Coffee Filter. The New York Times, (2018. szeptember 5.)
  5. Melitta Bentz - Coffee Filter Inventor and Entrepreneur. www.awomansbridge.org (2017. január 1.) (Hozzáférés: 2022. december 11.)
  6. Historie. www.melitta-group.com (Hozzáférés: 2022. december 11.)
  7. Elisabeth Dostert: Putzen, einfrieren, Kaffee brühen. Süddeutsche Zeitung, (2010. május 17.)
  8. Autumn Stanley: Mothers and Daughters of Invention: Notes for a Revised History of Technology. New Brunswick, N.J: Rutgers University Press. 1993. 56. o. ISBN 9780813521978  
  9. a b c d Of Coffee and Filters. www.melitta.info (2005)
  10. Der Kaffeefilter: eEne Erfindung aus Dresden. www.mdr.de (2020. december 16.) (Hozzáférés: 2022. december 11.)
  11. Patentschrift Nr. 653796. www.dpma.de (Hozzáférés: 2022. december 11.)
  12. 100 Dresdner des 20. Jahrhunderts. Dresdner Nachrichten, (1999. december 31.) 22. o.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Melitta Bentz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Melitta Bentz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.