Melbourne Star

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Melbourne Star
Southern Star Complete.jpg
Hely Melbourne  Ausztrália
Építési adatok
Építés éve 2006-2008
Megnyitás 2008. december 20.
Rekonstrukciók évei 2011
Típus kilátó
Építész(ek) Sanoyas Hishino Meisho
Vállalkozó(k) Hansen Yuncken
Kivitelező Alfasi Group
Építési költség 100 millió ausztrál dollár[1]
Tulajdonos ING Real Estate[2]
Alapadatok
Magassága 120 m
Fordulatok száma 1
Menetidő 25-30 perc
Egyéb jellemzők
Kocsik száma 21
Férőhely 20
Teljes befogadóképesség 420
Elhelyezkedése
Melbourne Star  (Ausztrália)
Melbourne Star
Melbourne Star
Pozíció Ausztrália térképén
d. sz. 37° 48′ 40″, k. h. 144° 56′ 13″Koordináták: d. sz. 37° 48′ 40″, k. h. 144° 56′ 13″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Melbourne Star témájú médiaállományokat.

A Melbourne Star (korábban Southern Star) egy 2009 óta nem működő kilátó típusú óriáskerék Melbourne-ben (Ausztrália). A 120 méter magas kerék egy negyven emeletes épület magasságának felel meg. Felépítése a 135 méteres London Eyehoz hasonló. Alig egy hónapnyi működés után az óriáskereket leállították további szükséges javítások idejére.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriáskerék 2006-2008 közötti felépítése az ING Real Estate és Hansen Yuncken vezetésével 100 millió ausztrál dollárba került. Tulajdonosai úgy vélték, a kerék az első évben másfél millió látogatót fog vonzani.[1]

A kerék külső gyűrűjét 2008. március 1-jén fejezték be. A kapszulák 2008. június 10-én érkeztek, beszerelésükkel 2008. október 20-án végeztek. A tervezett 2008. november 28-i nyitási időpontot[3] egyes alkatrészek késett beszerzése és a rossz időjárás miatt elhalasztották 2008. december 20-ra.[4]

A Melbourne Star huszonegy légkondicionált kapszulái egyenként húsz ember befogadására képesek, egy menet kb. 25 - 30 perces.[5] Az óriáskerék fedélzetéről utasai melbourne-i panorámában gyönyörködhetnek és kb. 40 km távolságba láthatnak el.[6] A kerék éjszakai megvilágításához 3,7 km hosszúságú LED-füzér biztosít húsz milliárd féle fénykombinációt.[3]

2009. január 30-án alig egy hónapnyi működés után az óriáskereket bezárták szerkezeti problémákra hivatkozva, horpadások és repedések keletkeztek a keréken. Működtetői a 2009-es délkelet-ausztráliai hőhullámot okolták az eset miatt.[7] További vizsgálatok cáfolták, hogy a meghibásodást a három napos hőhullám okozta. A vizsgálati eredmények szerint az ok tervezési hiba volt.[8] Japán, ausztrál és brit mérnökök véleménye alapján nagyjából egy év szükséges a javítások elvégzésére,[9] és kb. 20 millió dollár.[10] 2011 januárjában rekonstrukciós munkálatok kezdődtek azzal, hogy a BMC által gyártott első hét új küllő megérkezett Latrobe Valley-ből. A hátralévő hat küllő 2011 áprilisa előtt várható.[2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 'Southern Star wheel staff offered severance packages' (angol nyelven). Herald Sun, 2009. február 25. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  2. ^ a b Whitson, Rhiana: 'Observation wheel at a turning point'. Herald Sun, 2011. január 11. (Hozzáférés: 2011. március 14.)
  3. ^ a b Reko, Rennie: 'Melbourne's big wheel to open next month' (angol nyelven). The Age, 2008. október 27. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  4. Reko, Rennie: 'After the spin, Melbourne's wheel ready to turn' (angol nyelven). The Age, 2008. december 19. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  5. 'The Southern Star Observation Wheel'. waterfrontcity.com.au. (Hozzáférés: 2011. március 14.)
  6. 'Australia's New Star Attraction' (angol nyelven). thesouthernstar.com.au. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  7. 'SOUTHERN STAR OBSERVATION WHEEL STATEMENT' (angol nyelven). thesouthernstar.com.au, 2009. szeptember 30. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  8. 'Southern Star Observation Wheel cracks are design fault, not heat' (angol nyelven). Herald Sun, 2009. március 2. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  9. 'Southern Star Rectification Update' (angol nyelven). thesouthernstar.com.au, 2009. április 24. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  10. Campbell, James: 'Repair bill $20m' (angol nyelven). Herald Sun, 2009. március 15. (Hozzáférés: 2010. május 5.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]