Ugrás a tartalomhoz

May István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 18., 05:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
May István
SzületettMay István János
1915. december 2.
Budapest
Elhunyt1996. március 23. (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész
SírhelyeÚj köztemető
SablonWikidataSegítség

May István (May István János, Budapest, 1915. december 2.Budapest, 1996. március 23.) irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa (1990). Marczali Henrik történész unokája, Marczali Mihály rabbi dédunokája.

Életútja

May Frigyes és Marczali Erzsébet (1885–1937) költő, műfordító gyermekeként született. 1938-tól fél évig tanult a párizsi Sorbonne-on. Diplomáját a budapesti egyetemen szerezte 1939-ben magyar-francia szakon, majd 1940-től mint tanár dolgozott. 1957-58-ban ösztöndíjjal járt Moszkvában és Leningrádban, 1963-ban szerzett orosz nyelvtanári diplomát. 1976-ban vonult nyugdíjba. 1983-ban kitüntetésben részesült a magyar nyelv ápolásáért. Számos cikke jelent meg az Irodalomtörténeti Közleményekben és a Filológiai Közlönyben. Fordított franciából is. A rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra a római katolikus egyház szertartása szerint.

Díjak

  • Szocialista Kultúráért, 1956

Műve

  • A magyar heroikus regény története (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985)

Műfordítások

  • R. Laurentin: Labouré Katalin élete: A rue du Bac látnoka és a szegények szolgálója, 1806-1876, 1991.

Források

További információk

  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.