Marsz–1
| Marsz–1 | |
 | |
| A Marsz–1 makettje múzeumban kiállítva | |
| Típus | |
| Indítás dátuma | 1962. november 1. |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
| Hordozórakéta | Molnyija hordozórakéta |
| COSPAR azonosító | 1962-061A |
| SCN | 00450 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Marsz–1 a szovjet Marsz-program első űrszondája, amely 1963-ban megközelítette a Mars bolygót.
Küldetés
1962. november 1-jén egy háromfokozató Proton hordozórakétával, Bajkonurból indították Föld körüli parkolópályára, amelyről egy gyorsító fokozattal állították a Mars felé vezető pályára. Az első Mars bolygó szonda. Repülés közben, a tájolóberendezés hibája miatt 1963. március 21-én a Földtől 106 millió, a Marstól 193 000 kilométerre megszakadt a kapcsolat.
Jellemzői
Feladata volt a Mars-bolygó elérése, közelrepülés közben fotótelevíziós felvételek készítése. Repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, az interplanetáris mágneses tér és a meteoritáramok tanulmányozása. Első nemzedékbeli sorozat, mintegy 1 tonna tömegével, nagyon hasonlított a Zond-program és a Venyera-program első űrszondáihoz. Hossza 3,3 méter, maximális átmérője 1,1 méter, a napelemszárnyak mérte 4 méter volt. Két fő egységből, a szállító és a műszeres egységből állt. A szállító egységben volt vezérmű, a tájoló, hőszabályozó és a rádió adó-vevő rendszer. A műszeres egységben a fotótelevíziós felvevő és a mérőműszerek kaptak helyet. A szondával 5 naponként létesítettek kétoldalú rádiókapcsolatot a telemetriai és tudományos mérési adatok vételére és az utasítások küldésére. Pályája során keresztülhaladt kettő meteorrajon.
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- Dr. Bitó János - Sinka József – Utak a kozmoszba” - 1970. Budapest, Kossuth Könyvkiadó
